Álarcos Hercegnő | ✓

48.

- Anya ez nagyon szoros!-próbáltam levegőt venni még anya meghúzta a ruha fűzőit.
- A szépség fájdalmas kicsim!-nevetett fel.- A szépség fájdalmas!
- Te már csak tudod, igaz?-fújtam ki a bent tartott levegőt.
- Igen!-vont vállat, majd a ruhát kezdte nézni.- Nagyon szép vagy!
- Levehetem?-ültem le a székre.
- Nem tetszik?-kérdezte.
- De, de nagyon csak..-akadtam meg.- Nem tudom mi lesz a bálon.
- Ha jönnek, jönnek! Ha nem, nem!-vont vállat, majd kezdte kiengedni a ruhát.
- Hajj...-sóhajtottam.- Furcsa itthon lenni. Most suliba kéne lennem..
- Nem lennél most eleve se suliba!-nevetett.
- Jaj, tényleg!-esett le a tantusz. Erre a hétre így is-úgy is elkértek volna.

A délelőttöt, ezzel az egész ruha és Álarc próbának töltöttük, viszont most nagyihoz kell menni. Nem mintha nem szeretnék a palotába járni, de most sokkal furcsább lesz.

- Akkor..-fújta ki a levegőt Emily.- Indulás.
- Én nem akarok itt élni!-fintorogtam.
- Mi?-értetlenkedett.
- Ha királynő leszek, itt kell élnem.-sóhajtottam.- De én nem akarok!
- Királynőnek se kell lenned, ha nem akarsz.-vont vállat.- Majd átveszem én!-ütött a mellkasára nevetve.
- De az örökösödési sorrend!-forgattam a szemem.
- Az örökösödési sorrend szerint, nem te jössz!-szólalt meg mama.- Szia kincsem!
- Szia mama!-köszöntünk.
- Van számodra egy nagyon jó születésnapi ajándékom!-mosolygott.
- És mi az?-kérdeztem.
- Csak gyere!-intett, mire értetlenül néztem Emilyre, ki bólintott egyet én meg mamát követtem.

Felmentünk az egyik irodába – pontosabban az ő irodájába – és leültetett egy székre. Az asztalon volt egy papír. Én csak ültem ott és értetlenül néztem a nagymamámra, ki egy tollat adott nekem.

- Ez mi?-kérdeztem.
- Csak írd alá!-parancsolt.
- Elolvashatom?-néztem a papírt.
- Nem!-vágta rá.- Meglepetés!
- Nagyi!-hisztiztem.
- Írd alá!-nevetett.
- Addig nem, még el nem mondod hogy mit írok alá!-raktam le a tollat.
- Hát adócsalásod már nem lesz az biztos!-nevette el újra magát.- Ez az örökösödési!
- Szóval..-kíváncsiskodtam.
- Ha aláírod, kilépsz az örökösödési sorrendből, és rendes életed lehet.-mosolygott.- Látom hogy szereted azt a fiút.
- Tényleg?-kérdeztem bizonytalanul.
- Írd csak alá!-fogta meg a kezem.- Majd Emily átveszi a trónt.
- Ne akarj diktátumot!-nevettem a fejemet rázva.- Aláírom!

Ezzel a nevemet a lap aljára firkantottam, majd mama elé tolltam és felálltam az asztaltól. Amint mama elrakta a fiókba, felállt és szorosan magához ölelt.

- Köszönöm!-suttogtam.
- Boldog születésnapot!-tolt el magától.
- Menjünk le!-sóhajtottam.

Lesétálva a lépcsőn mosolyogtam a hugimra, majd a szüleimre.

- Mitörtént?-kérdezte apa mosolyogva.
- Majd megtudod!-válaszolt helyettem is Mama.

----------------------------------
Sziasztok!
Itt lenne a következő rész, remélem hogy tetszett💕
Ha igen, Vote és Kommentbe véleményt!😊