A halál körforgása (Twisted Wonderland)

2. fejezet

- SIKERÜLT!!! – kiáltotta hangosan Grim, akinek az első dolgozata 85 pontos lett.

- Kérem halkabban örüljön. – mondta a tanár.

Ace is nagyon őrült a 91 ponjának. Deuce-nak kevesebb pontja lett de azért ő sem csüggedhet a 88-val.

- Gratulálok srácok. – mosolygot kedvesen Rui.

- Még szép, hogy jó lett a vizsgám. – nagyképüsködöt a piros hajú Ace.

- És neked Rui hogyan sikerült? – érdeklődőt kedvesen Deuce.

- Nem fontos. Az a lényeg hogy nektek jól sikerült. – mosolygot a kis fiú míg nagyban dugdosta a vizsgáját.

- Nem lehet annyira vészes. – ezzel Ace erővel elvette Rui-tól a papírokat. Ahogy meg látta le döbbent erre a másik két barát is megnézte. Ők is le fagytak. – Neked még is hogy lett hibátlan?

- Minden órán figyeltem és még Riddel-vel is tanultam.

- Az elnökkel? Diemont már tanult vele, és szerinte nagyon sziguró. – magyarázta Deuce.

- Csak annyira szigorú amennyire kell. – mondta Rui.

Minden nagy vizsga után csinálnak egy listát ahol az 50 legjobban teljesített tanuló neve szerepel. A négy barát rögtön a szünetben el ment megnézni ezt a listát. Útközben össze futottak Jack-vel, aki velük tartott. A csapat csalódottan vették észre, hogy a jó eredmények ellenére egyikük sem került fel a listára. Grim-t, Ace-t, és Deuce-t furcsán is rosszul érintette a dolog. A következő pillanatban a három fiú fején lila tengerirózsák jelentek meg.

- Ez meg mi? – döbbent meg Jack.

- Ace, és még Grim is? Többet vártam tőletek.

- Ezt, pont te mondod, Deuce? A te hajadban is van. – vágot vissza a piros hajú.

- Ne veszekedjetek. Inkább magyarázatok meg ezt az egészet. – parancsolta Rui, amitől mindenki ledöbbent, mivel nem nézték volna ki belőle.

- Hát... szerződést kötötünk. Segítséget kaptunk a vizsgához, cserébe be kellet volna kérünk az első 50-be. – szégyenkezet Grim.

- Szóval csaltatok. – állapította meg a fehér fülü.

A virágok meg megegtek és fájdalmasan egy irányba vonszolták a fiukat. Jack és Rui követék őket mert kíváncsiak lettek. 

Utuk az Octavinelle-be vezetett. Mikor oda értek már sok másik diák is jelen volt tengeri rózsákkal a fejükön. Minden évfolyamból és kolégumból voltak.

- Úgy halottam, hogy ez a kollégium a tengeri boszorkány jó indulattáról híres. – mondta Jack.

- Ursula? Itt még a mesék is új értelmet nyernek. – motyogta Rui.

- Mit mondtál? – kérdezte a kutya.

- Öh... Csak annyit, hogy már értem milyért is van ez a hely a víz alatt. Még levegőt is kaptam. De azért szerencse, hogy csak az épületen kívül van.

Mikor az utolsó tanuló is megérkezett három alak jelent meg akik fején nem volt virág. Két fiú egy petéjü ikrek akik kb. 190 cm magasak. Leech Jade és Leech Floyd közöt két nagyobb különbség van. A kiállásuk és a hajukban lévő fekete tincs.  Köztük áll a harmadik. Fehér haja és szemüvege van.  Ő lenne a kolégium elnőke Ashengrotto Azul.

- Üdvözlők mindenkit. Remélem senkinek sem kell bemutatkoznom, mivel mind velem kötődtetek szerződést. – mondta Azul - Mivel egyikötöknek sem sikerült bejutni az első 50 tanulóba, ezért mától itt a Octavinelle bárjába kell dolgoznotok a tanév végére vagy amíg bele nem kerülnek az 50-be. Amelyik hamarabb lesz.

- EZ NEM FER! – kiáltotta Ace – Egy szóval sem mondtad, hogy másoknak is odaadtad a feladat sort. Ráadásul ilyen sok embernek. ESÉLYÜNK SEM VOLT BE KERÜLNI! – mindenki elkezdett zúgolódni.

- Egyikőtök sem kérdezte. Más részt a saját akaratotokból írtátok alá a szerződést, senkit nem kényszerítettem. – az elnök fel mutatta a szerződéseket.

A zúgolódást felváltotta a fájdalmas nyögések. A tengeri rózsák nagy fájdalmat okoztak a tulajdonosoknak. 

- Ez már kínzás. – mondta hangosan Jack.

- Úgy tűnik van két hívatlan vendég is. – csak ekkor vedték észre a két virág talán tanulót – Ez egy zárt körű megbeszélés a dolgozok számára. Kérem távozzanak. - mondta Jade akinek bal oldalt van a fekete tincse.

Rui oda ment Azul-hoz – Bocsánat a zavarásért. Három barátom is kötöt veled szerződést. És én kíváncsi vagyok erre az egészre.

- Te lennél a Ramshackle kollégium elnöke, úgye? Örök, hogy személyesen is találkozhatunk. Pontosan mit is szeretnél? – a szemüveges kíváncsian mosolyog.

- Szeretném megnézni Ace, Grim, vagy Deuce szerződését.

Az elnök elször nem akarta oda adni, mert ez az ügyfélre és rá tartozik. Azonban a három fiú erösködtek. Végül a fekete hajú kezébe kerültek a szerződések.

- Ezek medel nyelven íródtak? – csodálkozott a fiú – Ez a nyelvet nem tanítják az akadémián.

- Meglepő, hogy pont te ismerted fel ezt a nyelvet. – Azul dícséretnek szánta ezt – Érted is?

- Nem minden szót. Mióta ide kerültem kezdet el érdekelni ez a nyelv, így még nem megy profin. Például a szak szavak, amik benne vannak nem igen ismerem. – magyarázta Rui.

- El ismerésem, viszont most tényleg távozzatok. De majd szívesen látunk mikor nyitva vagyunk.

A két hívatlan vendég kénytelen volt ott hagyni a barátaikat. Kifelé menet Rui megbotlott és térdre eset. 

- Hadd segítsek. – nyújtotta kedvesen a kezét Jade. A földön lévő döbbenten mered a másik szemébe. Egész életében ez a második alkalm, hogy ez történik vele. Azonban mostani más. Mikor nővére legjobb barátja segítette fel boldog volt, mert a családján kívül volt valaki, aki figyel rá. Most viszont nem azt érezte. Ez is jó érzés, de még hasonlót sem érezett soha.

Rui elfogadta a segítő kezet. Állva is a másik szemeit bámulta. Hirtelen megrázta a fejét, és Jack után ment.