A halál körforgása (Twisted Wonderland)

6. fejezet

Másnap ebédközben az öt barát ki tervelték, hogy hogyan lopják el a képet. Azt is eltervezték, hogy a három tengeri rózsás hogyan lóg meg ideiglenesen a munkából.

-Nagyon jó terv, de... csak... – bizonytalanodott el Rui.

-Mi a baj? – érdeklődőt Deuce

-Nem nagyon tetszik, ez az el lopás dolog.

-Ne szórakozz velünk. Ezzel fel szabadulunk ebből a rabszolgaságból. – magyarázta Ace – De ha ennyire nem tetszik akkor mond jobb ötletet a kép megszerzéséhez.

-Mi lenne, ha simán elkérnénk? – kérdezte Rui.

-Az őrültség lenne. – állapították meg a többiek.

Végül eljött az igaság pillanata. Az öt barát a varázstükör segítségével elmentek a múzeumhoz. Mind elámultak a hely szépsége és különlegessége miatt, mivel még egyikük sem járt ott eddig.

Amikor közelebb akartak menni utókat állta két ismerős. A Leech ikrek angolna szerű testtel lebegtek a vízben.

-Ti meg, hogy néztek ki? – csodálkozott Grim.

-Mi merfolok vagyunk. Azokat a vízben élő lényeket nevezik így akik félig halak félig emberek. De azért kedvünk szerint változtathatjuk a formánkat ez és az emberi között. - magyarázta Jeda.

-Azta ez elképesztő. - ámult Rui - És miért is vagytok itt?

-Rui te nagyon naiv vagy. - mondta Ace – Meg akarják akadályozni, hogy ellopjuk a képet.

-Pontosan, Rákocska. – vigyorgott Floyd.

El indult a harc. Négy a kettő ellen, viszont az ikrek erősnek bizonyulta. Mivel Rui-nak nincs varázsereje, így sajna nem tudod segíteni barátainak. Azonban mindenki el felejtkezet róla, így egyedül ment be a múzeumba. Fél órával később jött ki. A négy fiú akkor vesztették el a harcot.

-Jól vagytok? – szaladt barátai.

-Jól vagyunk csak egy kicsit vertek el. – mondta fájdalmak között Ace.

-Menjünk vissza az iskolába. – javasolta Rui.

-De...

-Nincs de. Ilyen állapotban nem harcolhatok tovább. – parancsolta a kék szemű fiú.

Ezzel össze szedték magukat, és lassan vissza indultak.

-Majd holnap találkozunk kis Garnéla rákocska. – kiáltott utánuk Floyd.

A srácok útja a gyengélkedőbe vezetett. Rui ellátta barátai zúzódásaikat és karcolásait.

-Látom jól elletettek intézve. Shisisi – jelent meg Ruggie Leona-val.

-Ti meg mit kerestek itt? – csodálkoztak a sérültek.

-Gondoltuk megnézzük mire mentek. – mondta lekezelően az elnök.

-Nem kell a lekezelésetek. – mérgelődőt Grim.

-Nem kellene így beszélni azokkal, akik segíteni szeretnének. – mondta Leona.

-Ti? Segíteni? Még is mit akartok? - érdeklődőt a vörös hajú.

-Mondjuk azt, hogy érdekel minket Azul gyenge pontja. - válaszolta Ruggie.

-Ti is szerződést kötöttetek vele? Még is milyent? - kérdezte Rui.

-Nem fontos az. Szeretnétek, hogy segítsünk, vagy nem? - mondta végül Leone.

-Megköszönnénk ha segítettek. - köszönte meg a Ramshackle elnöke.

-Kelleni fog valami új terv. - tanácsolta Jack
- Először le kell győznünk az ikreket. De ha meg is szerzők a képet akkor sem biztos, hogy az a pápaszemes teljesíti az ígéretét. - kételkedett Ace.

-Szerintem be tartja az ígéretét, viszont mi lesz a többiekkel? - gondolkodót Deuce. 

-Akkor a szerződésekkel kellene valamit csinálni. Viszont azok az irodai nagy széfben vannak. - magyarázta Jack.

-Talán van egy ötletem, hogy a végén mindenki boldog legyen. - mondta Rui.

Rui nem nagyon tudott az este folyamán aludni. A Savanaclaw közösségi helységében egyedül üldögélve iszik egy pohár vizet. 

-Mit keresel itt? - a fiú kicsit meg ilyent a hirtelen hangtól. Gyorsan a hang irányába nézet. Az épen nagyot ásító Leona állt előtte.

-Sajnálom. Grim alva beszélése fel ébresztett? Rögtön ki hozom, hogy tudj aludni.

-Miért vagy ennyire rendes mindenkivel? - kérdezte a fáradt oroszlán míg le ült a másik mellé.

-Nem szeretnék gondot okozni, ha már mindenki, olyan sok mindent tesz értem. Mint például meg engedted, hogy itt aludjunk. - magyarázta Rui.

-Szerintem túlzásba viszed. Viszont  az egész akadémián te aludhatnál a legjobb lelkiismeretéttel, de nem teszed. Miért?

-Ki fogsz nevetni. - mondta Rui, majd várta, hátha e miatt az idősebb nem lesz kiváncsi rá. De egy kisebb csend után kénytelen lett folytatni - Attól félek, hogy holnap valami balul fog elsülni a tervem során. Miattam minden csak rosszabbá válik.

-Ne félj. - Leona nagy tenyerét rátette a fekete hajkoronára és komolyan a másik szemébe nézett. Rui csodálkozva nézet vissza. Nem várt ilyen gyengéd bátorítást a büszke oroszlántól. A macska fel állt és vissza indult a szobájába. Halk kuncogást hallott meg. Dühösen fordult vissza, hogy kérdőre vonja a növényevőt.

-Olyan érzésem lett, mint ha a bátyám lennél. Nagyon jó érzés. Kár, hogy nem vagy a testvérem. - Rui kedvesen mosolygót - Elmosom a poharam és utána le fekszek. Neked hála, tudok majd aludni. - ezzel el ment.

Leona döbbenten állt egy helyben. Még soha senki sem viselkedett vele így. De azt sem értette, hogy ő miért bánik így azzal a fiúval.