A Bébiszitter

5. fejezet

Szerda reggel:

Mivel elég szeles és esős idő volt, így Oliver vitt el az iskolába.
Az út nagy részén nem szólt hozzám.

A suliban egy matek dolgozat várt, már az első órán.
Ezután egy fizika felelés.
A többi óránk laza volt, az utolsó pedig el is maradt, így Emmával kimentünk az udvarra.

Elmesélte, hogy holnap randija lesz.
Ezt örömmel hallottam, ugyanis nem is emlékszem mikor randizott Emma utoljára.
Annak már kevésbé örültem, hogy kivel lesz.
Viktort, James legjobb barátját sikerült kifogniq magának.

- Pont Viktor? -kérdeztem a szemem forgatva.
- Szerintem rendes fiú. -mondta Emma.
- Nem is ismered!
- De majd holnap megismerem! - vágott vissza Emma nevetve.

Én is elmosolyodtam ezen.

- Neked nem gáz, hogy Viktor az? -kérdezte végül.

Mint említettem nem örülök neki, de nem én hozok helyette döntést, örülök hogy újra szerelmes, így ráhagytam.

- Persze hogy nem gáz! -mondtam végül mosolyogva.
- Köszönöm -mondta és a nyakamba ugrott.

30 perc ücsörgés után úgy döntöttünk, elmegyünk venni neki valami szép ruhát a randira.

Először az apja munkahejére mentünk, mivel nála nem volt pénz.
Az apja irodája nem volt messze az iskolától. Az udvarról oda lehet látni.

Az épület kívülről is nagy volt, nade belülről még nagyobb.
Ritkán voltam itt, mert nem volt okom ide járni.
Az első terem egy vendégváró volt, ez a legnagyobb terem az egész épületben. Ezen kívül körülbelül harminc apróbb iroda van.
A vendégváró szürke falain, fekete mandalás tapéta van. A csillár olyan mintha, apró kristályból rakták volna össze.
Rengeteg puff és szék volt kirakva, ennek ellenére kevés volt szabad.

Odamentünk a recepcióhoz.
Emma már ismerős volt itt, így egyből mondták, hogy hova menjünk, bár enélkül is tudta merre van az apja irodája.

Ő bement, én viszont inkább kint vártam, amikor megpillantottam Olivert.
El akartam menni, de már késő volt.

- Szia Nora! Hát te? -nézett rám furcsán.
- Én csak itt vagyok. -hirtelen csak ennyit tudtam kinyögni.
- Tudom miért vagy itt valójában. -mondta hirtelen.
- Valóban? Talán csak unatkoztam és bejöttem. -válszoltam.
- Nem. Azért vagy itt, mert tetszem neked és nem bírsz ki nélkülem egy napot.

Ez hülye.