A Bébiszitter

29. fejezet

Személy szerint nem értettem, hogy mire jók ezek a szabályok.
Mi értelme, ha úgyis megszegjük.

Apa kézírásával az alábbiak voltak a lapon :

1) Pontosan tudni akarom, hogy mikor hová mentek.
2) A mi házunkban nem találkozhattok.
3) Nem vihet el magához, szó és engedély nélkül.
4) Nem aludhattok együtt.
5) SEMMIKÉPP nem feküdhettek le.

Minden szabályoz volna hozzafűzni valóm, de láttam, hogy Olivernek is.
Ő viszont nem kérdezett még egy jó darabig, én pedig már nem vártam.

-Apa! -szóltam oda neki.
-Igen? -nézett felém.
-Az első szabály nagyjából világos, de a második és harmadik eléggé kiüti egymást. Ha nem találkozhatunk itthon és engedély nélkül hozzá sem mehetek, akkor hol találkozzunk?
-Oldjátok meg. -mondta egyszerűen.
-Oké. Még nincs vége. Nem aludhatunk együtt? Nemár apa! Ez röhejes. Ennyiből meg sem csókolhatom? - néztem rá értetlenül.
-Tudtam, hogy valamit kihagytam. - mondta teljesen komoly arccal.

Oliverrel csak néztünk rá.

-Viccelek. - mondta mosolyogva.
-Ó, és apa! Már tizennyolc vagyok. - mondtam utalva ezzel az utolsó szabályra.
-Igen, én pedig még nem akarok unokát. - mondta nevetve, de ezzel nem oldotta a feszültséget, sokkal inkább fokozta.
-Bocsánat uram! - szólt közbe Oliver is. - Ha ezeket nem szabad, akkor mi az, amit igen?
-Minden mást. - válaszolta apa.
-Csakhogy ezen kívül, már nem igazán van más. - szálltam be én is.
-Ó, dehogynem. - felelte egyszerűen, majd felállt az asztaltól.

Ketten maradtunk Oliverrel.
Nem tudtam mire gondol, de én nagyon összezavarodtam.

-Most mi lesz? - kérdezte.
-Ez egy jó kérdés. - mondtam elgondolkodva.
-Vajon mi lesz ha megszegjük. - kérdezte huncut mosollyal.
-Nagy baj. Nagyon nagy. - mondtam.

Végül nem beszéltünk már tovább erről, sőt másról sem, hiszen elég késő volt.

Oliver elköszönt és hazament.
Én pedig felmentem, lezuhanyoztam és rövid idő alatt elnyomott az álom.

Hétfő, 07:20

Elég kómásan ébredtem, hiszen az éjszaka többször is felkeltem. Az okát nem tudom, de azt igen, hogy emiatt nem tudtam kialudni magam.
Az ébresztőt pedig valószínűleg kikapcsoltam, így későn keltem.

Elég borult idő volt, így a ruhám amit előzőleg kikészítettem nem volt jó.
Öt perc múlva már rajtam volt a tökéletes outfit, ami aktuális a mai időhöz.
A hajam össze-vissza állt, de késésben voltam, úgyhogy elég volt most csak kifésülni.
Sminkre már nem nagyon volt időm, így csak a szemöldököm csináltam meg.

Lesiettem reggelizni. Apa már lent várt. Pirítóst csinált pestoval.
Gyorsan megettem, majd elpakoltam az uzsonnám és már mentem is ki az autóhoz.
Alapból nem kocsival akartam menni, de gyalog már nem értem volna be, ráadásul a busz is épp akkor ment el, apa pedig nem ment dolgozni. Nem volt más választásom.

Nem vezettem gyorsan, de simán beértem a suliba.
Leparkoltam és bememtem az épületbe.

Míg a teremig elértem, csak húszan állítottak meg, hogy a kocsiról kérdezzenek.

Végül épségben beértem a terembe.
A padunknál az osztály fele legyeskedett.
Emmát faggatták az esküvőről, majd mikor odaértem hirtelen a kocsi lett a téma.
Láttam Emmán, hogy ő már nagyon unja a sok ember társaságát, de nem akart bunkó lenni.
Én szintén nem, szóval becsengetésig élveztük a társaságot.

Az idő a suliban gyorsan eltelt.
Délután elmentünk Viktor kosár edzésére.
James pedig meghívott egy fagyira, hiszen időközben annyira kisütött a nap, hogy valamivel muszáj volt lehűteni magunkat.

-Éés mi újság Olíviával? - kérdeztem Jamest.
-Minden a legnagyobb rendben. Nagyon klassz lány. Örök hála, hogy bemutattad. - mosolygott.
-Ugyan, ez a legkevesebb. Remélem, hogy jól meglesztek. - mondtam kedvesen.
-Én is. Ma is találkozok vele. Elhívtam moziba. - mondta büszkén.
-Ez remek James! Sok sikert!

Beszélgettünk még egy kicsit, majd mindenki haza indult.

Már késő délután volt, mikor hazaértem.
Csináltam vacsira kakaós csigát, mert tudom, hogy apának ez a kedvenc süteménye.

-Le akarsz kenyerezni? - kérdezte az asztalra nézve.
-Nem, csak gondoltam, már régen volt a kedvenced. - nevettem.
-Igazán kedves, köszönöm. - mondta, majd kivett a tálból egyet.

Megkóstolta, majd elmosolyodott.

-Nagyon finom. - mondta.
-Köszi. - mosolyogtam büszkén.
-Na és milyen napod volt? - kérdezte, immár egy másik csigával a kezében.

Elmeséltem apának a napom, majd felmentem a szobámba, ugyanis az volt a tervem, hogy ma korán elalszok.

Fürdés után fáradtan dobtam le magam az ágyra.
Bekapcsoltam a tabletem és kerestem egy jó filmet, amin könnyen el tudok aludni.

Kényelmesen beágyaztam és már majdnem aludtam, amikor...

Valaki kopog az ablakon.
Egy hangos káromkodás hagyta el a szám.
Ki a fene lehet az, az éjszaka közepén? És hogy jutott fel ide?

Hülye kérdés volt, hiszen nagyon jól tudtam a választ.

Elhúztam a függönyt és megpillantottam Olivert az ablakban.

Kinyitottam az ablakot, ő pedig már bent is volt a szobámban.

Remek! Ezzel a második szabály megszegve...