Az utóbbi napok rohamosan teltek és már több mint egy hét is eltelt. Ez idő alatt furcsa mód egyszer sem vetettem rá magamat a többiekre, mert valahogyan eltűnt a fejemből a démon és nem is érzem a jelenlétét, hogy ott lenne valahol. Vagy csak odébb állt addig míg el nem jön a leendő alkalom, hogy végül megint utat törhessen magának?
Ebben az egy hétben, Yoongi-hoz még mindig nem sikerült közel férkőznöm, de legalább tudom az okát, hogy miért nem fogad be úgy mond a "csapatba", nem mint ha rajta múlana, mert végül is Tae hozza a szabályokat, de nem szeretnék senkivel sem fasírtban lenni, ezért is döntöttem el, hogy változtatni fogok. Nem rekedhetek bent a múltba, nem lehetek az a kislány aki a szülei halála után a javítóiba megesküdött, hogy ha kell akkor minden létező démonnak levágja a fejét, ennek ellenére a sötéttől még azóta is fél. Ezért próbálok mindenkihez közelebb férkőzni, vagy csak egy kicsit megismerni, hogy aztán én is megnyíljak nekik. Tudtam, hogy nem lesz ez könnyű, de Yoongi még a lehetetlenen is túl tesz. Többször is utalt arra, hogy én bármennyire is szeretném akkor se leszek olyan mint ők, akkor se leszek démon, hiába van egy alteregóm. Elsőnek próbáltam vele kedves lenni, beszélgetést kezdeményezni, de csak át nézett rajtam és szóra se méltatott, ami jobban esett szarul mind az amikor úgy nézett rám mint ha én lennék a legfőbb ellensége. Olyan sötéten mély szemekkel nézet rám, hogy nem láttam bennük semmit, csak a fagyos ürességet. De az egészen furcsa, hogy Jenniet azt megtűri maguk között mikor ő angyal, engem pedig ki nem áll. Ha tehetné az első adandó alkalommal lecsapna rám, amit nem hagyhatok, ha kell első kézből támadok vissza addig míg meg nem törik és míg közel nem enged magához.
Jimin a tűz gyermeke annak ellenére, hogy elégé lobbanékony, ő még is ugyan annyira meleg szívű démon is a maga bohókás természetével. Ő igazából elég hamar elfogadott a csapatban, két három kedves kis szó és már tárt karokkal fogadott. Ha nem tudnám, hogy démon akkor el sem hinném ha valaki ezt közölné velem. Igaz, hogy még ő sem nyílt meg nekem, de nem is várom el tőle, hogy pár nap után kitárulkozón és elmondja nekem a legsötétebb titkait, elég ha apránként haladunk és talán kiszövődik belőle egy barátság csak úgy mint Jungkook-nál...Ő hozzá az utóbbiakban rettentő közel kerültem, tény, hogy titkokat nem osztogatunk meg egymással, de még is itt tartunk. Úgy érzem ő más mint a többiek, úgy érzem ő áll hozzám a legközelebb, olyan mint ha mindig is itt lett volna nekem, és látom a szemeiben azt az elszántságot, azt a komoly elhatározottságot, hogy ha kell akkor akár az életét is eldobná értem, ami tudom erős túlzás, de még is ezt érzem a közelében. Meg persze még pillanatok se kellenek, hogy mellette teljesen lenyugodjak ha feszült, vagy ha ideges vagyok. Már csupán a hangja hatással van rám, és persze az egész jelleme, amitől meg biztonságot érzek. De ahogyan eddig, úgy most is, fogalmam sincs, hogy mi ez az érzés Jungkook-al kapcsolatban.
Taehyung pedig...az első párnapban remekül ment minden, rengeteg időt töltöttem vele együtt, volt, hogy esténként kiszöktünk a kapun miközben kijátszottuk az őröket, azután meg az itteni tengerparton kötöttünk ki, ami hihetetlen volt. Mesébe illő volt az egész, a tengeren megcsillant a hold halovány fénye ami gyönyörű volt, és ez az égi test vagy háromszor nagyobb volt mint az embereknél, a csillagokról pedig ne is beszéljünk azok káprázatosan ragyogtak fent az égen, és több volt belőlük mint ahonnan én jöttem. Taehyung-al sokszor csak fogtuk magunkat és leültünk egymás mellé a hideg homokba, nem beszélgetünk, csupán csak behunytuk a szemünket és hallgattuk a tenger lágy hullámokkal megtöltött zaját, és éreztük az orrunkban a sós szellő illatát. De ahogyan azt mondják, egyszer minden jónak vége szakad, úgy ennek a varázslatos pillanatnak is, ami inkább már csak úgy hiszem, hogy álom lenne mint sem a valóság, hisz ahogyan Jungkook-hoz egyre közelebb, úgy Tae-től egyre távolabb kerültem, nem is értem, hogy miért, pedig szakítanék rá időt, sőt nem is kell hisz időm van bőven. Inkább Yoongin, Jungkook-on és rajtam kívül, Tae, Jennie, és Jimin az kiknek nincs idejük, mert az utóbbi héten két napot töltöttek kiképzésen ami után elégé elfáradhattak, mert ezen a héten már megkezdődött a kiképzés, de csak számomra, hisz amikor én még csak itt sem voltam ők az előtt is jártak. De a fejemben egy nagy kérdőjel van, mer nem tudom, hogy ott mik a teendők, vagy, hogy milyen eszközökkel készítenek fel minket. De a többieket elnézve jóra nem számíthatok. De ők meg semmit sem akarnak erről mondani, eltitkolják. Ha meg rá is kérdezek akkor elküldenek melegebb éghajlatra.
ESTÁS LEYENDO
Ölj meg vagy Gyógyíts meg ( Taehyung ff.)
FantasíaLisa élete darabokra hullik, amikor szüleit egy démon megöli, és őt ártatlanul bedugják egy javító intézetbe. Öt év után szabadul, és nagymamájához kerül egy rejtélyes kastélyba, ahol angyalok és démonok élnek együtt, hogy megakadályozzák a pokol fe...