𝐨𝐧𝐥𝐲 𝐲𝐨𝐮

𝐬𝐢𝐱

𝐀𝐒𝐇𝐋𝐄𝐘

16𝐭𝐡 𝐣𝐮𝐧𝐞

Négy nappal később mind a négyen ott ülünk Richard irodájában, Nick kiadójának épületében. Velünk szemben Richard, és még négy ember a kiadótól. Nick mellettem ül, és ujjaival idegesen dobol a combján. Kinyújtom a kezem, és az övére kulcsolom, leállítva ezzel a dobolást. Nick megszorítja az ujjaimat, én pedig biztatóan rámosolygok.

Az üvegfalú iroda melletti folyosón végigsiető embereket figyelem. Nagy a nyüzsgés, de a kint zajló beszélgetésekből egy szó sem hallatszik be. Idebent néma csend honol.

- Szóval - Richard megköszörüli a torkát, mire visszafordulok. - Vágjunk bele - mosolyog ránk.

Miután anya is átolvassa a szerződést, sóhajtva int, hogy aláírhatom. Ennek értelmében az álkapcsolat legalább fél évig tart, de maximum másfél év múlva vége lesz, hogy nyugodtabban kezdhessem majd az egyetemet. Ha elárulom a sajtónak, hogy a kapcsolat kamu, a kiadó beperel. Ugyanez igaz Nickre is. Semmilyen pénzösszeget nem fogadok el a színjátszásért cserébe, hiszen nem ezért csinálom.

Azért a srácért csinálom, akivel évekkel ezelőtt találkoztam, mikor még csak Nick volt, és nem ismerte őt mindenki.

Nick karrierje nagyjából három évvel ezelőtt kezdődött, mikor a menedzsere, Richard Cross meghallota a hangját egy, a szülei által rendezett jótékonysági vacsorán.
Attól a perctől fogva, hogy Nick előadott egy számot azon az estén, megváltozott az élete. Richard ismerte a szüleit, így megkereste őket. Nickből egyik napról a másikra Dominick Wylde lett. Már csak egy apróság hiányzott a karrierje beindításához. Egy album.

És itt jöttem a képbe én.

Anya a sikeres cikkei révén ismer hírességeket, és gyakran vesz részt rangosabb eseményeken, különböző vacsorákon vagy adománygyűjtéseken. Legjobb barátnője, Kate Montgomery, aki nem mellesleg Skyler anyukája, a tévénél dolgozik. Már évek óta saját műsora van, ahová sztárokat hív meg egy kis beszélgetésre.

Ennek köszönhetően anya, Paige és én is ott voltunk három évvel ezelőtt azon a bizonyos estén, természtesen Sky és Kate társaságában. Már akkor libabőrös lettem Nick hangjától, de nem hittem, hogy hallom még valaha.

Nem is tévedhettem volna nagyobbat.

A baráti kapcsolatoknak és a titoktartási képesség teljes hiányának köszönhetően pillanatok alatt Richard Cross fülébe jutott, hogy én unalmamban dalszövegeket írok. Richard pedig kapott a lehetőségen, és még az este folyamán megkeresett minket.

Mire észbe kaptam, már megismerkedtem Nickkel, aki akkor még messze nem volt annyira nagyképű, mint most. Akkor még egy kölyökképű, kissé riadt és a hirtelen jött érdeklődéstől meglepett, de határozottan tehetséges srác volt. Azonban még nyoma sem volt benne a mai, kiforrott és saját kiválósága teljes tudatában lévő Nicknek.

Ami a legidegesítőbb, hogy minden oka megvan, hogy akkora egója legyen, ami a hatalmas házába sem fér be. Tizenhat évesen lett híres, és most, három évvel később már elért mindent, amiről mások csak álmodoznak. Felfelé ívelő karrier, hírnév, pénz, és megkaphatja bármelyik lányt. Emellett be kell látnom, hogy nem néz ki rosszul, sőt.

És itt most nem csak arra gondolok, hogy piszok jóképű, izmos és helyes, hanem megvan benne az a bizonyos plusz. Talán kisugárzásnak mondanám. Mindenesetre nem vicceltem, mikor azt mondtam, hogy rajtam és a húgán kívül minden lány legszívesebben rávetné magát. Én már megtanultam kezelni őt és a jóképűségét, ő pedig pontosan tudja, hogy a vonzereje rám egyáltalán nincs hatással.

Máig nem tudom, miért mentem bele ebbe az egészbe. Talán maga Nick volt az oka, tényleg nem tudom. De örülök, hogy így döntöttem. Ha bárki megkérdezné, visszacsinálnám- e, habozás nélkül mondanék nemet.

Soha nem gondoltam volna, hogy a szövegek, amiket a szobámban, a padlón vagy az ágyamon heverészve leírtam, valaha is eljutnak valakihez. De Nicknek köszönhetően a dalaimat emberek milliói ismerték meg. Rengetegen olvassák, írják a füzeteik szélére, vagy a tenyerükre. És az, hogy Nick hangjával és zenéjével az önmagukban egyhangú soraim új életet kaptak, egyszerűen fantasztikus.

Aznap, mikor megismertem Nicket, kaptam egy új barátot. Valakit, aki bennem bízik a legjobban, akiben én is megbízhatok. Aki magamért szeret, és aki tudja minden titkomat. Én kötöm össze őt a normális világgal, ahol nem vesznek körül hírességek, nem követik kamerák minden lépésedet. A régebbi barátaival már megszakadt a kapcsolata, így én vagyok az egyetlen, aki visszatartja attól, hogy túlzottan elszálljon magától. De mivel az egója az évek során egyre csak nőtt, lehet, hogy nem végzek túl jó munkát.

Az eltelt évek során annyira jó barátok lettünk, hogy már el sem tudnám képzelni nélküle az életemet. Számomra ő nem egy sztár. Persze valamennyire sztárként is részt vesz benne, de elsősorban a barátomként tekintek rá.

Azt hiszem, ezért vállaltam el ezt az egész álbarátnő- dolgot. Nem tudnék cserben hagyni valakit, aki már évek óta mellettem áll és velem van. Nicknek most szüksége van rám. És valahol mélyen azt hiszem, nekem is rá. Nem a hírnevére, a pénzére, vagy arra, hogy neki köszönhetően engem is megismerjenek az emberek. Barátként, emberként van szükségem rá.

- Ash, minden oké? - kérdezi Nick, mire feleszmélek a bambulásból, és gyorsan a lap aljára kanyarítom a nevemet.

- Aha - kisimítom a hajamat az arcomból, és Nickre pillantok.

Ő is aláírja a szerződést, majd rám pillant.

- Most már hivatalosan is a csajom vagy - vigyorog rám, mire hitetlenül megrázom a fejem.

- Még visszavonhatom - húzom mosolyra a számat, mire azonnal visszavonja az előbbi kijelentését.

A kiadó emberei a szerződés fixálását követően távoznak, mivel a további megbeszélésekre már nem kíváncsiak. Vagy ránk nem, az anyagiakon kívül. Részletkérdés.
Anya ismét kifaggatja Richardot, a menedzser pedig századszorra is elismétel minden információt. Nick és én csak csendben, a gondolatainkba mélyedve várjuk a beszélgetés végét.

- Tehát - fordul felénk Richard. - Néhány napon belül elkezdődik az őrület. A partira külön érkeztek, majd ott véletlenül összetalálkoztok. Beszélgettek, majd néhány nappal később elmentek randizni, és máris mindenki boldog. Nick, te legyél kedves, és könyörgöm, ne keveredj bajba - néz rá a menedzser, mire Nick csak megforgatja a szemét, jelezve, hogy megértette. - Szóval, minden világos? - kérdezi, miután mindent átbeszélünk.

Bólintok, mire Nickre pillant, aki ugyanígy tesz.

- Rendben. Akkor, azt hiszem, minden megvan - csapja össze a tenyerét.

- És mi a helyzet a csókkal? - szólal meg Nick hirtelen.

Én éppen beleiszom a vizembe, de a kérdést hallva roppant elegánsan visszaköpöm a kortyot az üvegbe.

- Hogy mivel mi a helyzet? - kérdezem, mikor már biztos vagyok benne, hogy nem fogok megfulladni.

Elképedve meredek Nickre, aki csak széttárja a karját, és hátradől a székén.

- Ash, mégis hogy akarjuk elhitetni bárkivel is, hogy járunk, ha még csak meg sem csókolhatlak?

Szívesen tiltakoznék, de... de sajnos igaza van. Ezt nem gondoltam át elég alaposan. De eszembe sem jutott, hogy meg kellene csókolnom Nicket, ahogy neki sem. Ebben a pillanatban szörnyű dolog jut eszembe. Rádöbbenek, miért csak most tette fel a kérdést, így összehúzott szemmel fordulok a pimaszul vigyorgó Nick felé.

- Azért most kérdezted, mert már nem tudok visszalépni, ugye? - kérdezem dühösen, mire csak nevet, alátámasztva a gyanúmat.

A hajamba túrva kortyolok bele ismét a vizembe, és közben ezerrel pörögnek a gondolataim. Mégis mibe keveredtem?