Enyém Osamu, Övé Atsumu

26. fejezet

-Ez nem lehet... Eita?
-Jó újra látni téged és ahogy látom a jelenlegi szerencsétlen az egyik Miya.
-Eita, ne kezd
-Most miért? Nem akarod, hogy ő is tudja a kis játékodat?
-Miről beszél?- nézett rám Osamu.
-Oh! Tehát te még nem tudod? Akiko szeret a testvérével együtt játszani és konkrétan röhej tárgyává teszik a srácokat.
-Hogy?- kérdezte kicsit már kezdve ideges lenni.
-Veled még nem játszottak így? Mázlista vagy... egyenlőre. De előbb vagy utóbb megcsinálják veled is.
-Magyarázd el mi is ez a játék amit játszanak.
-Samu, ne figyelj rá! Nem tud semmit!
-Nem tudok semmit? Tehát 2 éven keresztül szerinted nem figyeltem oda rád és nem szerettelek? Most csak figyelmezretem azokat a szerencsétlen srácokat akiket ti röhej tárgyává akartok tenni. Hamár én nem vettem észre időben.
-Eita! Kérlek!
-Igazából az a lényege, hogy nem tudod mikor melyik iker van a karjaid közt mert ugyan olyanok tudnak lenni ha akarnak. Lehet azt hiszed képes vagy megkülönböztetni őket amég magukat adják de ha ugyan úgy viselkednek direkt akkor nem tudod megmondani melyik kicsoda. Maiko így már 2 srácot tett lóvá és Akiko csak egyet aki szerencsétlenségemre én voltam. Csak egy figyelmeztetés, hogy nagyon figyelj rá mert ha valamit is elrontasz akkor megjárod.
-Jó tudni erről.
-Samu! Kérlek!
-Ezt majd később kitárgyaljuk de most mennem kell.- adott egy puszit hajamba aztán sétált el.
-Most büszke vagy magadra?
-Eléggé mivel sikerült elriasztanom mielőtt késő lenne.
-Fordulj fel Eita!- sétáltam el tőle.

Megkerestem a csapatot és már csak Maiko hiányzott. Vártunk aztán felbukkant de a földet bambulta.

-Kapitány- mondtuk mire felnézett

Elkezdtem könnyezni és mi rémülten léptünk egyet hátrébb.

-Maiko? Mi a gond?- kérdeztem.
-Nincs esélyünk. Sajnálom lányok de nem fogunk nyerni.
-Rohadt riporterek! Mindennel lesúlytottak rá.- mondta dühösen Toshiko.
-Te meg miről beszélsz? Eddig sem volt senki ellen esélyünk.- mondta Emiko egy mosollyal.
-Mi? Ez nem igaz!- mondta tesóm.
-Ha eddig a többi csapat ellen volt esélyünk ekkor most miért ne lenne?- kérdezte Omini egy mosollyal
-Mert ők-
-Nem ők a fontosak! Mi vagyunk a feltörekvő kígyók! Azt mondják a kígyókat most nem állítja meg semmi!- mondta Natsuko.
-"A mérgük újra erős"! Ez csak engem szokott idegesíteni?- kérdezte Toshiko.
-Ha a kapitányunk ne képes pozitív lenni akkor mi, hogy adjuk a legjobbunkat?- kérdezte Tamara.
-Felpofozzam, hogy észhez térjen?- kérdeztem mire elkezdett nevetni- Komolyan mondtam ne nevess.
-Sajnálom.
-Ne kérj folyton bocsánatot! Kezd idegesítő lenni!- szólt le Toshiko.
-És amúgy is. Elismerni a vereséget a csata előtt a másik csapat számára megalázó.- mondta Yuki.
-Lányok...
-Nyakon vághatom végre?- kérdeztem.
-Kiko! Fékezd magad!- mondta Zara.
-Rendben lányok. Mutassuk meg mit tudunk.- mondta egy mosollyal tesóm.
-EZAZ!- emeltük magasba ökleiket.
-Marj!- mondta.
-MARJ!- ismételtük utána.

Bemelegítettünk és nézte ahogy a másik csapat is bemelegít.

-Maiko. Mit nézel?
-Ha jól látom akkor alig van olyan náluk aki képes normálisan leütni...
-Ezt, hogy érted? Mindegyikőjük normálisan üt- mondta Amaya.
-Nem. Shiomi észre vetted?
-Igen. Mikor ugranak akkor egy fél lábbal hátrébb kezdik az ugrást így nem érnek a labdához elég gyorsan.
-Ezek a lányok a feladásaikról híresek és a szerváikról. A többiben annyira nem jók.- mondta a menedzserünk egyik füzetét nézve.
-Akkor a Mujinazaka annyira nem is nagy ellenfél.- mondtam.
-Ne bízd el magad.- mondta.
-Igaz. Ezek a tavalyi eredmények. Azóta már javult a mentésük tehát valamilyen szinten olyanok, mint a Nekoma.
-Remek, újjabb 40pont feletti meccs- kezdett el nyavajogni Toshiko.
-Ász vagy! Nem néző, vagy edző, vagy menedzser! Tehát ne nyavajogj hanem normálisan melegíts be!- szólta le mire megugrott.
-Értettem kaipitány.
-Bezzeg ha én mondtam ellenkeztél.- mondta Yuki.
-Maiko ilyesztőbb, mint te.- forgatta szemeit.
-Gyerünk! Ha ma vesztünk az szégyen az iskolára nézve! Suguru ma eljött tehát ha valaki is el meri rontani esküszöm saját kezűleg folytom meg!
-Miért olyan fontos, hogy ő itt van?
-Mert ha vesztünk piszkálni fogja a kapitányt.- mondta Amaya egy sóhajjal.
-Pontosan! Szóval nyerjünk!
-Így is úgy is piszkálni fog tehát nem mindegy?- kérdeztem nemtörődöm hangon mire elkapott mezemnél és magához húzott.
-Ha nem veszed komolyan ezt a szar meccset akkor leshetsz a következő edzésen mert annyi extra kört kell futnod, hogy este nyolckor még csak a negyedénél jársz!
-Oké! Oké! Felfogtam! Csak ne kelljen extrát futnom!- mondtam rémülten.

A meccs elkezdődőtt és kézfogás után felálltunk

12-7nél sípoltak és odanéztünk

Maikot Chiharura váltják
Oda sétált és elvette a meze számának jelzőjét

-Nem lesz gond, ne aggódj.- mondta Chiharu de Maiko csak az edzőhöz sétált.
-Ülj le mellém.- vette el a jelzőt az edző majd Maiko leült mellé.

Csendben figyelte a meccset de nem volt semmi érdekes amit láthatna.

Jött a labda és blokkolni ugrottam.

-Hagyd!- kiáltott Shiomi mire lehúztam kezeim így nem értem bele.
-Bocs!- mondtam.

Shiomi fogadtott és én pedig Toshikonak feladtam aki leütötte és az egyik lány beleért és úgy ment ki.
Rohadt nagy mázli kellett ehez.

Észrevettem, hogy a 7es számú inkább a jobb oldalon fogad. Toshikonak, Natsukonak és Chikarának szóltam erről és azt mondtak a bal oldalára fognak akkor ütni.

2 pontot vesztettünk aztán 1et szereztünk és Maiko ismét a pályán volt.
Pont ő fog nyitni. Valamiért azokat nagyon imádja de jobban szeret Blokkolni.

Felsétált a hátsó vonalhoz.
Megkapta a labdát mire fejem hátuljára kulcsoltan kezemet.

Sípoltak és olyat ütöttem ami a háló tetejében megakadt és csak simán leesett két középblokkoló között.

23-15

Nagy hátrányban vagyunk.

Egy ideig szerválgatott össze-vissza és nem voltak képesek sehogy sem fogadni.

23-24

Már csak 1 pont és miénk az első szett.

Ekkor sípoltak és a másik oldalon lecseréltek egy embert.
Aztán ismét sípoltak és feldobta.

Az új játékos normálisan fogadott és a labda felénk tartott ismét.

Noya megtanította Maikonak, hogy hátulról, hogy lehet feladni vonal átlépés nélkül és ez most nagyon kelleni fog.

Shiomi fogadott és Maiko előre futva a vonalnál ugrottam és feladtam nekem a labdát amit egyből leütöttem de az új játékos alkarját találtam el.
Sokkoltan figyeltem ahogy arca még csak meg sem rezzen. Olyan fapofával játszik, hogy az már idegesítő!

A labda ismét levegőben volt.

10 percen keresztül próbálta mindkét csapat a földre küldeni és nem sikerült senkinek.
Aztán Shiomi elvétette és beleért a labdába aztán az kiesett a pályáról.

24-24

A játszma csak most kezdődik.