Enyém Osamu, Övé Atsumu

5. fejezet

-HOGY VOLTATOK KÉPESEK ILYEN CSÚFOSAN ELBUKNI?! MINDENETEK MEGVOLT A NYERÉSHEZ!-mondta ingerülten.
-Így gndolod? Hogy mindenünk megvolt ami kell?-kezdtem hitetlenkedni.-NEM VOLT MEG MINDEN!!-emeltem fel a hangom.
-MÉGIS MI NEM VOLT MEG!? OTT VOLTÁL TE A CSAPAT SZTÁRJA! A TÖBBI LÁNY OTT ÁLLT MELLETTED! RÁM NINCS SZÜKSÉG A CSAPATBAN! SZÓVAL NEM TUDOM MI NEM VOLT MEG AHOZ, HOGY NYERJETEK!-kezdett el ő is kiabálni.

-TE ENNYIRE HÜLYE VAGY?  MI AZ, HOGY A CSAPAT SZTRJA!? VEDD MÁR ÉSZRE, HOGY OLYANOK VAGYUNK, MINT AZ INARIZAKIS IKREK! KÚLÖN BÉNÁK VAGYUNK, DE EGYÜTT MI VAGYUNK A CSAPAT TITKOS FEGYVERE!!!!
-EGYEDÜL IS BOLDOGULSZ NÉLKÜLEM! MI AZ, HOGY KÜLÖN BÉNÁK VAGYUNK!? TE VAGY AZ AKIRE MINDENKI FIGYEL! A TANÁROK VELED KEVERNEK ÖSSZE, ÉS A TE NEVEDEN DÍCSÉRNEK ENGEM! ENGEM SOSEM VETTEK ÉSZRE ÚGY MINT TÉGED! JOBB VAGY MINDENBEN NÁLAM! NEM KELLEK NEKED AHOZ, HOGY GYŐZZ!!!

-ÉN JOBB NÁLAD?! TE MEG VAGY HUZATVA! TÉGED IS ÉSZREVETTEK, CSAK VAK VAGY, HOGY LÁSD! SUGURU IS ODA VAN ÉRTED! Vedd már észre...-halkultam el a végére.
-IGEN! ODA VAN ÉRTEM MERT NEM TUDJA MILYEN VAGYOK VALÓJÁBAN! Ő CSAK A FELSZÍNEMET LÁTJA, AMIT TE IS SIMÁN EL TUDSZ JÁTSZANI! ESKÜSZÖM ATSUMU TESTVÉRE IS SZERINTEM AZT HITTE, HOGY TE VAGYOK!

-AZÉRT HITTE AZT, MERT IKREK VAGYUNK! UGYAN ÚGY NÉZÜNK KI!!! Várj... Te találkoztál Osamuval?
-Igen. Adott egy csókot a nyakamra valami olyasmit mondva nem bírtál betelni eggyel vagy valami.
-Oh... értem...

-De ha te találkoztál volna Atsumuval akkor sírva menekültél volna előle.
-Hey! Annyira gyenge nem vagyok!-sértődtem be.
-Nem azért de a mi úgymond románcunk inkább a fizikai téren erős.
-A MITEK?-kérdem kiakadva és meglepve.
-Románc vagy másnéven szerelem, ha így könnyebb.
-Nem hülye vagyok, csak meglepett!

-Miért? Te minek nevezed azt hogy a sürke hajú nyakon csókol?
-Öhm...
-Na! Akkor a tiéd is az!
-Nem is...-eszreveszek a nyakán egy foltot-Az Samu volt?
-Nem, Atsumu.

-Okay... Aito...Az arénaban hazudtam...
-Mégis miről?
-Hogy eltévedtem...
-De ha nem eltév...- ekkor egy pillanatra csendben maradta majd lehajtotta a fejét próbálva visszafogni magát.- Vele voltál... Igazam van?
-Igen...

-Akiko.- felnéz rám remegve a a dühtől.- Azt mondtad nekem, hogy sosem hazudnál nekem, mert az ikertestvéred vagyok! ERRE HAZUDSZ NEKEM, ÉS MÉG APÁÉKNAK IS EGY SRÁC MIATT!!!
-TE SEM BESZÉLTÉL ATSUMURÓL!
-DE ÉN CSAK NEM SZÓLTAM! EGYSZER SEM HAZUDTAM ARRÓL, HOGY HOL VAGYOK CSAK AZÉRT MERT KEDVELEM!

-NEM KEDVELEM! CSAK A MOSDÓBÓL VISSZAJÖVET BELEÜTKÖZTEM ÉS ELBESZÉLTÜK AZ IDŐT!
-PERSZE ÉS AZÉRT AKARTA A NYAKAD MEGCSÓKOLNI, CSAK BAKLÖVÉSÉRE ÉN VOLTAM OTT NEM TE!!!

-ÉS PERSZE ÉN TEHETEK ARRÓL, HOGY ÉN A MECCSEN VOLTAM IGAZ!? HOGY NÉLKÜLED PRÓBÁLTAM A CSAPATOT NYERÉSRE VINNI! NÉLKÜLED, A CSAPAT LEGJOBB ÜTŐJE NÉLKÜL!!!
-A LEGJOBB ÜTŐJE!? SZERINTED AMAYA MICSODA!? EGY LÉGYCSAPÓ!?

-Ő IS EGY JÓ ÜTŐ! DE NEKÜNK AZ ÁSZUNK KELL! BEKEM AZ IKREM KELL, AKIVEL MÁR RÉMISZTŐEN ÖSSZE VAN HANGOLVA AZ ÖSSZES TÁMADÁSOM!!!! AZ IKREM ÉS A LEGJOBB BARÁTNŐM!! ÉS A CSAPAT TITKOS FEGYVERÉNEK MÁSIK FELE! MERT NÉLKÜLED SOSEM NYERÜNK!

-MIÉRT!? MIÉRT NEM VAGYTOK KÉPESEK NÉLKÜLEM NYERNI!? ÉN CSAK EGY KÖZÉP BLOKKOLÓ VAGYOK, AKIT SIMÁN LEHET PÓTOLNI! SEMMI HASZNOM!!! SIMÁN TUDTOK NÉLKÜLEM IS NYERNI!!!- már lassan a könnyeibis folytak.

-NEM EGY SZIMPLA KÖZÉPBLOKKOLÓ VAGY! TE VAGY A KÖZÉPBLOKKOLÓNK! AZ ÖSSZETARTÓ ELEMÜNK! KILÉPTÉL ÉS SZÉTESTÜNK! YUKI TELJESEN NYUGTALAN VOLT, EZÉRT NEM TUDOTT MINKET ÖSSZETARTANI! EZÉRT NEM LEHET TÉGED PÓTÓLNI!-éreztem, hogy könnyek marják a szemem.

-De...- nem volt képes semmit sem mondani, mert már észrevette, hogy tényleg vak volt.- S-sajnálom.- mondtam könnyek között.
-Nem a te hibád... ha nem hazudtam volna, hogy miért nem vagyok a busznál ez nem történt volna meg.-kezdtek el nekem is folyni a könnyeim.-Én sajnálom...-léptem oda hozzá és kitártam a karom.

-Hiányoztál.- ölelt át.
-Te is nekem.-viszonoztam az ölelését.
-Végre kibékültetek!- szólalt meg apa az ajtóban.
-Na mi is van azokkal a fiúkkal?- mosolygott anya.

-Öööö... semmi.-mondtuk egyszerre majd egymásra nézve elnevettük magunkat.
-Jaj nemár! Pedig kíváncsi voltam.- mondta anya kuncogva.

-Csak egyet jegyezzetek meg. Első az iskola és a család! Csak aztán jönnek mások!- mondta apa.
-Nemáár apaaa! A végén még olyan leszel mint a filmekben, hogy szegény fiúk már félni fognak.-mosolyodtam el.

-A fegyver a garázsban, ha összetörnek titeket.- mondta egy mosollyal.
-APA!- szóltunk egyszerre mire elkezdett nevetni.
-Mondtam olyan leszel mint a filmekben.-kezdtem el én is nevetni.