Miután az emeletre értünk Wandával szétváltak útjaink. Ő elindult a nappaliba , én a szobám felé vettem az irányt.
Amint beértem , ledobtam a ruháim és a zuhany alá álltam. Igazi felüdülés volt számomra amikor a víz a bőrömhöz ért. Nagy sóhaj keretében kezdtem mosakodni , de gondolataim messze jártak.
Nekem is be kéne mennem Peggyhez , ha megint mindent elfelejtett , jó lenne beszélni vele. Vagy nem érdemes? Hagyjam abban a hiszemben , hogy meghaltam? Könnyebb lenne neki , az biztos... Vagy nekem lenne könnyebb?
Nem tehetem ezt meg vele, hisz annyi mindent tett értem. Ha nem fogad be akkor , biztos meghaltam volna. Bemegyek , hozzá. Nem tudom mikor de bemegyek.Határoztam el ,majd elzártam a vizet , és kiléptem a kabinból. Gyorsan megtörülköztem , aztán magamra kaptam a ruháim. A kabátom zsebéből előhalásztam a cigarettám , és kiléptem az erkélyre , hogy nyugodtan elszívjak egy szálat a tartalmából. Hát majdnem össze jött...
Amint rágyujtottam kopogtak az ajtómon. Kelletlenül fordultam hátra , hátha átlátok a fa lapon , de nem igazán sikerült. Így a füst érzékelőre fittyet hányva , az égő cigarettával léptem be , és nyitottam ajtót.
- Megint el akarsz ázni?- kérdezte a belépő Natasa.
- Nem úgyhogy ha nem gond , ki tudnánk menni?- csuktam be mögötte az ajtót, és már indultam is kifelé.
- Persze nem gond- biccentett , majd ő is kijött.
- Mi járatban?- fordultam felé, miközben ismét a számhoz emeltem a kis rudat.
- Unatkoztam , Wanda Vízióval van, Steve és Sam pedig valami új katonai határozatrol veszekednek. 1945 vs 2014 szerinted ki fog nyerni?- nézett már mosolyogva.
- Hm ha tippelnem kéne akkor 2014 , de érdekes csata lehet.- nevettem el magam.
- Valóban , nem is értem miért nem vagyok ott és figyelem a fejleményeket.- rázta meg a fejét.
- Hát nem hibáztatlak , szerintem az én társaságom mérföldekkel jobb.- mondtam miközben kifújtam a füstöt.
- Az biztos!- hagyta annyiban- Lehet , hogy már kérdeztem , de miért dohányzol?- nézett ismét rám.
- A szokás hatalma nagy- ismételtem el szokásos válaszom- netán kedvet kaptál hozzá?- nyújtottam felé a dobozt.
- Nem, az én tüdőm csakhamar tönkre menne, úgy könnyű ha nincs következmény.
- Az nincs , de hatása se igazán.- mormogtam.
- Ott a pont- biccentett.
Pár percig mindketten csak gondolatainkba merülve néztük az alattunk elterülő udvart majd én törtem meg a csendet.
- Mondd csak Nat, milyen volt a KGB legjobb ügynökének lenni? Persze ha nem jelent gondot mesélni! Csak mert mindenki történetét ismerem már ...- kezdtem magyarázkodni.
- Hagyd csak nem gond!- legyintett , majd elgondolkodott.- Tudod mit mégis elfogadok egy szálat.
Adtam neki is egyet , aztán magam is rágyujtottam még egyre , és minden figyelmemet neki szenteltem.
- Hát igazából, nem sok mindent tudnék mondani,a szüleim beadtak, majd kemény kiképzések során mentem keresztül , amíg tökéletes gyilkológéppé nem fejlesztettek , aztán bevetések. Egyszer az útjába kerültem a S.H.I.E.L.D. - nek, Bartont küldték a likvidálásomra . De ő másképp döntött, így kerültem át ide, és így is lettem Bosszúálló. Kaptam egy családot , és végre nem közellenség voltam.- fejezte be a monológját Nat. - Na és te? - nézett rám.
YOU ARE READING
Fuss | Marvel |
FanfictionEz csak úgy kipattant a fejemből. Remélem azért tetszeni fog.