24.rész

493 28 0
                                    

Miután az emeletre értünk Wandával szétváltak  útjaink. Ő elindult a nappaliba , én a szobám felé vettem az irányt.

Amint beértem , ledobtam a ruháim és a zuhany alá álltam. Igazi felüdülés volt számomra amikor a víz a bőrömhöz  ért. Nagy sóhaj keretében kezdtem mosakodni , de gondolataim messze jártak.

Nekem is be kéne mennem Peggyhez , ha megint mindent elfelejtett , jó lenne beszélni vele. Vagy nem érdemes? Hagyjam abban a  hiszemben , hogy meghaltam? Könnyebb lenne neki , az biztos... Vagy nekem lenne könnyebb?
Nem tehetem ezt meg vele, hisz annyi mindent tett értem. Ha nem fogad be akkor , biztos meghaltam volna. Bemegyek , hozzá. Nem tudom mikor de bemegyek.

Határoztam el ,majd elzártam a vizet , és kiléptem a kabinból. Gyorsan megtörülköztem , aztán magamra kaptam a ruháim. A kabátom zsebéből előhalásztam a cigarettám , és kiléptem az erkélyre , hogy nyugodtan elszívjak egy szálat a tartalmából. Hát majdnem össze jött...

Amint rágyujtottam kopogtak az ajtómon.  Kelletlenül fordultam hátra , hátha átlátok  a fa lapon , de nem igazán sikerült. Így a füst érzékelőre fittyet hányva , az égő  cigarettával léptem be , és nyitottam ajtót.

- Megint el akarsz ázni?- kérdezte a belépő Natasa.

- Nem úgyhogy ha nem gond , ki tudnánk menni?- csuktam  be mögötte az ajtót, és már indultam is kifelé.

- Persze nem gond- biccentett , majd ő is kijött.

- Mi járatban?- fordultam felé, miközben ismét a számhoz emeltem a kis rudat.

- Unatkoztam , Wanda Vízióval van, Steve és Sam pedig valami új katonai határozatrol veszekednek. 1945 vs 2014 szerinted ki fog nyerni?- nézett már mosolyogva.

- Hm ha tippelnem kéne akkor 2014 , de érdekes csata lehet.- nevettem el magam.

- Valóban , nem is értem  miért nem vagyok ott és figyelem a fejleményeket.- rázta meg a fejét.

- Hát nem hibáztatlak , szerintem az én társaságom mérföldekkel jobb.- mondtam miközben kifújtam a füstöt.

- Az biztos!- hagyta annyiban- Lehet , hogy már kérdeztem , de miért dohányzol?- nézett ismét rám.

- A szokás hatalma nagy- ismételtem el szokásos válaszom- netán kedvet kaptál hozzá?-  nyújtottam felé a dobozt.

- Nem, az én tüdőm csakhamar tönkre menne, úgy könnyű ha nincs következmény.

- Az nincs , de hatása se igazán.- mormogtam.

- Ott a pont- biccentett.

Pár percig mindketten csak gondolatainkba merülve néztük az alattunk elterülő udvart majd én törtem meg a csendet.

- Mondd csak Nat, milyen volt a KGB legjobb ügynökének lenni? Persze ha nem jelent gondot mesélni! Csak mert mindenki történetét ismerem már ...- kezdtem magyarázkodni.

- Hagyd csak nem gond!- legyintett , majd elgondolkodott.- Tudod mit mégis elfogadok egy szálat.

Adtam  neki is egyet , aztán magam is rágyujtottam még egyre , és minden figyelmemet neki szenteltem.

- Hát igazából,  nem sok mindent tudnék mondani,a szüleim beadtak, majd  kemény kiképzések során mentem keresztül , amíg tökéletes gyilkológéppé nem fejlesztettek , aztán bevetések.  Egyszer az útjába kerültem a S.H.I.E.L.D. - nek, Bartont  küldték a likvidálásomra . De ő másképp döntött,  így kerültem át ide, és így is lettem Bosszúálló. Kaptam egy családot , és végre nem közellenség voltam.- fejezte be a monológját Nat. - Na és te? - nézett rám.

Fuss | Marvel |Where stories live. Discover now