Fuss | Marvel |

2.rész

Ki ne örülne ha a Amerika csillagos hősével találkozna?
Persze , hogy én!

Rogers elindult a pult felé , szemével keresve engem. Igen tudta , hogy itt dolgozom, tudta hogy nem kedvelem, csak azt nem tudta , hogy miből fakad ez az ellenszenv . Erre akart minden egyes reggel rájönni.

Persze mint mindig most is átadtam a munkatársamnak a megtiszteltetést , hogy kiszolgálja. Lili teljesen oda volt érte. Szerintem bele is zúgott.  Gyorsan hátraslisszoltam tejért , hogy még véletlenül se kelljen beszélnem a férfival. Mikor megfogtam a tejes kartont hallottam ahogy a "barátnőm"(nagyon erős túlzás ez a szó a kapcsolatunk  kifejezésre...) próbálja tenni az agyát a kapitánynak. Persze ezen én mindig sírva nevettem. Szegény próbálja magát érdekesebbé tenni a férfi számára de.... hát nem jön össze neki.

Mikor véget ér az igen erőltetett beszélgetésük és meghallom a pénztárgép csukódását kilépek a raktárból. Szerencsétlenségemre  Rogers úgy gondolta itt fogyasztja el a reggeli kávéját. Remek! Hogy , mi milyen szerencsések vagyunk, nem? Amerika hatalmas hőse és példaképe tovább marad a kávézónkban! Hát nem szuper!?

Oda se nézek ahol ő ül. Úgy végzem a munkám. Kimegyek az ülő vendégek közé felvenni a rendeléseiket majd elkészítem azokat. Mindig a reggel a legforgalmasabb. Sürgök forgok majd egyszer csak megszólít egy fekete kabátos szemkötős ember , pontosan attól az asztaltól ahová eszem ágában sem volt menni.

Hátra nézek nincs-e egy kiszolgálásra váró ember . Sajnos nincs. Kelletlenül megyek az urakhoz.

- Jó reggelt! - mondom a szokásos gépszöveget. - Mit hozhatok?

- Mi csak pár percre rabolnánk az idejét! - mondja a fekete kabátos.

- Sajnálom de most van a legnagyobb forgalom , talán majd máskor ha jó......

- Nem!- mondja még mindig a kabátos -  Magát igazán nem könnyű elérni. Ön szerint a kapitány jó kedvéből jár ide kávézgatni. Figyeljen ! Már több mint egy hónapja próbáljuk elérni de leráz.

- Á, szóval már olyan fontos vagyok , hogy a főnök is eljött! Milyen jó nekem. Na , de most önök figyeljenek ide . - hajoltam le közelebb hozzájuk.- Nem fogják nekem elcseszni az álcám. Úgyhogy , ha a munka időm lejárt akkor szívesen beszélek magukkal. De jelenleg dolgozom , így ha csak nem akarnak valamit rendelni akkor sajnálom de mennem kell. Egyébként négykor végzek.- mondtam komolyan. Majd felálltam és otthagytam őket. Nem érdekelt , hogy a S.H.I.E.L.D. fejét koptattam le meg egy hőst. Bár éreztem , hogy ez még vissza fog köszönni.

Visszamentem a pult mögé és folytattam a munkám.

                                                     ...

Négy órakor fáradtan akasztottam fel a kötényem a fogasra. Elköszöntem Lilitől és üdvözöltem a most érkező Jeremyt . Amint kiléptem a szabadba rágyujtottam. Igaz rám semmilyen hatással sincs de a szokás hatalma. Régen még a kísérlet előtt iszonyat sokat füstöltem. Bár a háborúba acél idegekre volt szükség.

Az utcán sétálva megláttam ahogy Rogers elindult felém. Szemforgatva intettem  a fejemmel , hogy kövessen. Egészen hazáig nem jött mellém. Gondolom nem szereti a dohányfüstöt vagy mi.

Mikor az épület elé értem ahol lakom elnyomtam a csikket és bekaptam egy rágót. Ekkor lépett mellém.

- Nem bírja a dohányfüstöt kapitány- kérdeztem gúnyosan.

- Úgy tudtam ez ránk semmilyen hatással nincs. - mondta igen megvetően.

- A szokás hatalma nagy.- ecseteltem. Gyorsan beírtam a kapukódot , majd a lift felé vettem az irányt. De a kapitány nem követett.

-Várunk még valakit vagy ?? -fordultam hátra.

- Most már nem - mondta a kapitány és megláttam a fekete kabátost.

Így most már mindnyájan elindultunk a lifthez. Mikor beléptünk a felvonóba kínos csend telepedett ránk. Gyorsan kiléptem a kis helységből mikor felértünk és a bejárati ajtóhoz léptem. Amint kinyitottam lenyomtam a  kilincset és beléptünk az ajtón.

Most kezdődhet életem leghosszabb és legkínosabb beszélgetése. Hajrá nekem!

Sziasztok!
Eddig naponta voltak részek , de csak azért mert meg voltak írva előre. Ezen túl próbálok majd hetente új részeket ki rakni vagy ahogy kész leszek vele.
Kérlek hagyjátok nyomot magatok után!

Addig is béke✌