Fuss | Marvel |

5.rész

Már megint futok. Ekkor hallom meg a bombázókat amint elsuhannak a fejünk felett. Becsapódtak az első bombák. Az egész század már a földön hasal. Én is elterülök a talajon. Csak hallgatom ahogy az idegen testek  tompán puffanak a homokban majd robbannak. Csak reménykedem , hogy a barátaim felkelnek , hogy én felkelek valaha. De ekkor becsapódik egy bomba mellém . Oda se merek nézni , csak várom , hogy robbanjon. Nem történik semmi , nem robban. Ekkor egy kéz rángat fel. Jack. Ordít valamit de nem hallom. Csak a halottakat látom és a szenvedőket. Mindjárt vége a szenvedésüknek , mert fordulnak a repülők és most a géppuskák szántják fel a mezőt. Mi meg csak rohanunk az erdő felé. Csak el kell érjük. De ekkor ér be minket a géppuska. Egy golyó felszántja a karomat , de nem foglalkozom vele. Jack rosszabbul jár . Ő elterül a pázsiton . Le akarok érte hajolni magammal vinni ... de nem lehet. Ő csak egy levelet nyom a kezembe meg a láncát majd azt üvölti fuss! De nem akarok . El akarom vinni. Ő a barátom ! Nem hagyhatom itt! Ebben a pokolban! De most egy másik kar ragad meg. Elkezd vonszolni az erdő felé. Ellenkezem . Vissza akarok menni Jackért. Ekkor a kar tulajdonosa maga felé fordít. Bucky az. Nem mentheted meg! Meghalt! Üvölti az arcomba. De látom rajta , hogy neki is fáj. Nagyon fáj. Nálam ekkor törik el minden. Jack , a sok halott , a sebesültek akiken nem segíthetünk. Még ha tudnánk se ... Én is üvölteni kezdek. De Buck nem enged. Bevonszol az erdőbe......

Arra kelek , hogy üvöltök . Eszeveszetten. Majd megérzem az utoljára elfogyasztott szendvicsem a számban.

Berohanok a fürdőbe és a gyomrom tartalmát a vécébe ürítem. Ez a nap se kezdődhetne jobban...

Ekkor hallom meg a kopogást az ajtómon. Ahogy kilépek a fürdőből rápillantok az órára. Kereken hajnali négy. Összeráncolt szemöldökkel kapom vissza a tekintetem a vékony lapra. Majd a kopogáshoz társul egy ideges hang is.

- Nymeria jól vagy? - kérdezi a túloldalon Rogers .

Remek már csak ez kellett nekem! Pont ő! Csak egyszer egyetlen egyszer szánnának meg az istenek ebben az elbaszott életnek nevezett komédiában! Egyszer!

Kelletlenül nyitok ajtót. - Mit akarsz Rogers ? - kérdeztem kicsit sem kedvesen.

- Hallottam , hogy üvöltesz gondoltam , hogy valami baj van...
Itt jelentőségteljesen  végig mért. Bevallom én magam is megijedtem az ábrázatomtól amikor tükörbe néztem . De nem engedtem neki , hogy befejezze a mondatot , és gyorsan a szavába vágtam.

- Amint látod nincs semmi baj . - mondtam neki , már készültem is becsukni az ajtót elötte de ő megállította azt.

- Biztos , mert....

- Nincs . Semmi. Bajom. - nyomtam meg minden egyes szót.
- Egyébként te meg miért vagy fent ilyen korán? - kérdeztem.

- Futni indultam. - adta meg az egyszerű választ , de még mindig gyanúsan méregetett.

- Aha az jó program - bólogattam és ismét készültem becsukni az orra elött az ajtót, persze megint megállított.

- Nem tartasz velem? - kérdezte .

Ezen elgondolkodtam. Egyedül akartam futni. Ki kellett tisztítanom a fejem. De ha azt mondom nem megyek , akkor kint így is úgy is összefutunk ( szó szerint ) , gépen pedig nem szeretek futni. Így csak egy dolog maradt.

- Adj tíz percet . - mondtam.

- Ő csak bólintott....

                                                     ...

Két óra. Ennyi ideig futottunk. Igaz én észre se vettem az idő múlását mivel a fejemben lévő zűrt raktam rendbe. Steve is gondolkodott így kölcsönösen hagytuk egymást. A futás végére eltemettem az emlékeim és azt is elhatároztam , hogy ismét meglátogatom az én jó akarómat Peggyt.

Fáradtan baktattam fel a szobámba letusolni . Majd mikor újfent elhagytam a fürdőt reggelizni indultam . Ahogy beléptem a helységbe minden szem rám szegeződött. Kivéve persze Brucét mert ő eltűnt miután legyőzték Ultront , meg Thorét mert ő jelenleg az univerzum valamelyik zugában tartózkodik. ( Írói megjegyzés: A Rumlow utáni kutatást és a polgárháború időszakát öleli fel a történet.)

Nagyot nyeltem , hisz az általam nem a legkedveltebb rész kezdődött. A bemutatkozás.

Hi!
Elnézést a késésért! Bár most ez az utóbbi időben sajnos gyakrabban fog előfordulni hisz mindjárt suli! Remélem tetszeni fog azért valakinek ez a kis tákolmány... Ha hibát találtok csak szóljatok! Az ember feje már nem működik már olyan jól tíz után. Legalábbis az enyém. Lehet lecserélem... Majd beszélek egy dokival. Kérlek hagyjátok nyomot magatok után!

Élvezzétek ki a nyár utolsó hetét ( már amennyire lehet)!
Addig is a következő részig Auf viedersehen!