Fuss | Marvel |

3. rész

Gyorsan kinéztem a folyosóra , hogy nem látott-e meg valaki amikor jöttünk. Szerencsére egy lélek sem császkált oda kint. Lassan becsuktam az ajtót és be is zártam. De még mindig nem fordultam meg.

- Azt hittem , hogy csak hárman fogunk csevegni.- mondtam még mindig hátra se nézve.

- Csak egy kis erősítés. - mondta a fekete kabátos nem törődöm hangon.

- Csak egy őrszem.- bizonygatta Steve is.

- Csak egy őrszem.....- ismételtem el a szavakat.

A vörös hajú hölgy az ablaknál állt és az utcát kémlelte. Miközben megfordultam feltettem az engem legjobban érdeklő kérdést.

- Hogy jutott be?-  kérdeztem.

- Igen jó hiszemű szomszédjai vannak.- mondta felém se fordulva. Idegesen bólintottam egyett . Beszélnem kell majd Mrs.Figg-el .

- Rendben szerintem álljunk neki ennek a beszélgetésnek mert még a végén holnap után se leszünk kész.- közben a konyhába léptem és felkapcsoltam a villanyt.- Kérnek valamit?

Mindannyian úgy néztek rám mint egy hülyére .

- Ha nem hát nem.- vontam meg a vállam.

- Tudja ...- kezdte a fekete kabátos.

- Aa. - emeltem fel az újjam.-  Először én kérdezek. Maguk még azt is tudják rólam mikor használtam utoljára a mellékheilységet . Viszont én még a nevüket se tudom.- néztem rájuk jelentőségteljesen.

A fekete kabátos hátra dőlt és megmaszírozta a halántékát. A vörös hajú is idegesen pillantott oldalra.

- Rendben - mondta a szemkötős. - Mit akar tudni?

- Először is a nevüket. - néztem a két emberre.

- Az én nevem  Nick Fury bár ha kicsit is megerőltette volna magát ki tudta volna deríteni. Az övé - bökött a nő felé -  Natasa Romanoff .

Bólintottam.

- Most már beszélhetek úgy hogy nem vág bele? - kérdezte Fury.

Gondolkodtam , hogy fel tegyek-e neki még pár kérdést a fejemben lévők közül de akkor tuti felidegesíteném így inkább hagytam a fenébe és bólintottam.

- Szeretnénk ha a S.H.I.E.L.D.- hez csatlakozna, a képességei meg vannak hozzá, és a múltja is... khm...... megfelelő.- itt tartott egy kis szünetet amikor látta , hogy elsötétül az arcom.- Figyeljen. Tudjuk min ment keresztül ....

Na de itt elpattant bennem a húr. Ezt ők is észre vehették mert Fury  rögtön elhallgatott , Steve felállt, Natasa pedig a kezét észrevétlenül a fegyverére csúsztatta.

- Tudják min mentem keresztül , Tudják- ismételgettem a szavakat, majd robbantam.- Szóval azt akarja  nekem bemesélni , hogy tudja milyen a háború!!?- üvöltöttem- tudja milyen ha egy társa a kezei között hal meg egy golyózáporban és ,tudja , hogy nem viheti magával csak azt a hülye  dögcéduláját? Tudja az milyen amikor hallja , hogy a bombázók elhaladnak a feje felett , de nincs hova bújni, csak reménykedhet , hogy a barátai és maga is felkel a homokból! Tudja milyen látni a sebesülteket , a haldoklókat azzal hitegetni , hogy hazamehet még. A hullákat pedig csak bedobni egy gödörbe meszet rájuk és mehet tovább a menet!
Tudja milyen végignézni , hogy a barátai hosszú hetek után  is gyógyulgatnak de maga két nap után úgy néz ki mintha most érkezett volna a frontra?  Látta már Hirosimát vagy Nagasakit?Tudja milyen szembesülni azzal , hogy meg fog halni  és  nem tehet ellene semmit? Honnan is tudhatná. Ja bocsásson meg pontosan tudja igaz? Hisz ott volt nem.- mondtam igen gúnyosan az utolsó két mondatot. ( Írói megjegyzés: én sem tudom milyen a háború de  sokat informálódtam , a vonal pedig véletlen de már nem volt kedvem kijavítani . Bocsi!)

Leültem és kinéztem az ablakon.

- Igaza van nem tudjuk , hogy milyen.- mondta Fury.

- De én tudom- mondta Steve.

Csak horkantottam egyett. Majd egy hatalmas sóhajtás közepette feltettem a kérdést.

- Nem fognak békén hagyni amíg el nem fogadom az állást ugye?- kérdeztem fáradtan.

- Á , mi okunk lenne egy kiképzett szuperkatonát megfigyelni aki elméletileg semleges , de ki tudja mit csinál.- mondta Natasa , igen gúnyos hangnemben.

- Ahha.- bólintottam.- Rendben akkor hol lehet jelentkezni?- adtam meg magam.

Fury elégedetten bólintott.

- Pakoljon össze indulunk most rögtön fél órát kap. - mondta  majd felállt kinyitotta az ajtót és kiment.

Nagyot sóhajtottam majd elindultam pakolni. Natasa is kiment már csak Steve maradt bent.

- Mindent át élt amit mondott- kérdezte komoly hangon.

- Mindent.- jelentettem ki.-  A szer nélkül halott lennék már.
Mr. Stark ,mármint az idősebbik, rajtam tesztelte először a löttyöt. Elötte szembesültem azzal ,hogy meghalok. A többit utána. - mondtam keményen.- De hát mit is vártunk a katona élettől nem?

Szomorkásan elmosolyodott majd ő is kiment. A pakolásban már volt gyakorlatom 15 perc alatt útra készen álltam. Még egyszer utoljára végig néztem a házon majd kiléptem és bezártam az ajtót. Leadtam a kulcsot a portán és kiléptem az épület ajtaján.

Furyék az autójuknál álltak.

- Nem jön?- kérdezte Fury.

- Elszívom még, no meg motorral megyek maguk után.- mondtam, miközben rágyujtottam.

Fury bólintott majd beszállt az autóba Natasa is beszállt  majd elhajtottak. Én meg csak néztem utánuk.

- Majd én elvezetem a bázisra. - mondta Steve.

Bólintottam majd elnyomtam a csikett - Akkor induljunk.

Bicenttt majd felültünk a járgányainkra és elindultunk .Itt vett még egy hatalmas fordulatot az életem.