ROOM CLXV [Larry Stylinson]

8.

Az éjszaka alig tudtam pihenni egy kicsit. Miután megtörtént a baleset, egyszerűen féltem elaludni, nehogy még jobban felszakadjon a seb, így mikor felkeltem egy rakás roncsnak éreztem magam. Mivel Styles kiadta azt az utasítást, hogy reggelre ne legyen a padlón az a hatalmas vértócsa, így az éjjel - miután kicsit összeszedtem magam - kerestem egy rongyot és feltakarítottam a vörös folyadékot a földről, ami úgy egy órámba telt, mivel nagyon óvatosan mozogtam és néha-néha még belenyílalt a fájdalom a sebembe. Viszont, ígéretéhez híven, reggel, miután felébredt, tényleg elvitt vissza a korházba, ahol az orvos újra összevarrta a vágást és figyelmeztetett, hogy sokkal óvatosabbnak kell lennem. Persze, nem kerülte el a figyelmét a hatalmas kék karikák a szemem alatt, így azokra is rá kérdezett én pedig egy hosszú, de mégis érthető választ adtam; ki az, aki tudna egy olyan dolog után nyugodtan aludni, hogy mondjuk felszakad a sebe és már annyi vért vesztett, hogyha nincs ott még valaki, akkor belehal? Dr. Thompson egyetértően bólintott, majd felírt egy cetlire egy erősebb fájdalomcsillapítót, hogyha megint megtörténne ez, ami az éjszaka folyamán történt, akkor olyat vegyek be, mert attól tényleg el fog múlni a fájdalom.

A kórházban körülbelül egy órát ültünk, majd beszállva Styles kocsijába, vissza mentünk a lakására, ahova, miután beértünk és bezárta utánam az ajtót, újra egy fogvatartottnak éreztem magam. Habár, ha belegondolunk, az is vagyok.

-Lecserélem a huzatot az ágyról, addig keress valami tiszta ruhát, amiben fogsz aludni, mert miután végzek, le fogsz pihenni. - mondta.

-De nem vagyok fáradt.. - mondtam halkan, mire a távolodó fiú megtorpant, majd hátra nézett.

-Babyboy, mi a negyedik számú szabály? - kérdezte, mire egy kis elmélkedés után, válaszoltam:

-Az, hogy azt csinálom, amit apuci mond.

-Pontosan. - helyeselt. - Ha apuci azt mondta, hogy le fogsz pihenni, akkor igenis lepihensz. Nem érdekel, ha fáradt vagy-e vagy sem. Ki kell pihenned magad, mert csak így tudsz egy kis erőt szerezni magadnak legalább annyira, hogy meg tudj állni a lábadon. Szóval, amíg én megreggelizem, és megnézek valami hülye sorozatot a TV-ben, addig te szépen kipihened magad. Értetted, hercegnő? - a mondat második felét már nem is hallottam, miután kiejtette az ajkain a ,,reggeli" szót. Hihetetlen éhség tört rám és a gyomrom megint jelzett, hogy bizony neki szüksége lenne egy kis ételre.

-Re..Reggelizni?

-Igen, mit nem értettél ebből? - kérdezte. - Én megreggelizem, addig te pihensz. Mi olyan bonyolult ebben? - tűnt el a vendégszoba ajtaja mögött.

Lassan ballagtam el én is a nyílászáróig és onnan figyeltem fogvatartóm, aki a huzatot kezdte lecserélni.

-És..én..is kapok reggelit? - kérdeztem.

-Talán többes számban beszéltem? - tette kezeit csípőjére, ezzel abbahagyva cselekvését, mire lehajtottam a fejem.

-N..Nem...

-Akkor, szerintem, megvan a válasz a kérdésedre. - felelte, majd tovább folytatta ott, ahol abbahagyta. - Ki kerested, hogy mibe fogsz aludni? - vonta fel szemöldökét.

-M..Most akarom.. - léptem oda a sarokban lévő táskához és kikerestem egy rövidnadrágot, meg egy pólót.

-Majd a többi cuccodat is meg fogod kapni, most viszont csak ezeket dobtam össze, mikor te a kórházban feküdtél a hülye öngyilkossági kísérleted miatt, ami szintén nem sikerült, ahogy a megszökésed sem. - vágta hozzám, mire egyre rosszabbul éreztem magam. Fájtak a szavai.

Styles miután lecserélte a huzatot, figyelmeztetett, hogy reggeli után benéz, és, ha nem alszok, rosszpont, majd becsukta a vendégszoba ajtaját, így magamra hagyva. Gyorsan átöltöztem és azonnal bebújtam a vékony takaró alá. Bár meleg volt kint, mégis ez a vékony anyag egyáltalán nem zavart, sőt, úgy éreztem, mintha ez lenne az egyetlen, ami megtudna óvni fogvatartómtól. Megint az volt a fejemben, hogy Styles most éppen valami finomat reggelizik, míg nekem muszáj pihennem, mert ezt parancsolta. Mégis, ki állna ellent neki? Az elmúlt napokban láttam, hogy mire képes, és miután rendbe jövök, amúgyis meg fogom kapni a bűntetésem. Viszont nem akarom, hogy ez mellé még rosszpontokat is gyűjtsek, így képtelen vagyok azt tenni, amit mondd. Bármi is legyen az.