ROOM CLXV [Larry Stylinson]

17.

Louis:

Lágy cirógatásra lettem figyelmes, mire halvány mosolyra húzódtak ajkaim, szemeimet viszont még nem nyitottam ki. A mögöttem lévő személy gyengéden simított végig oldalamon, majd keze hasamra tévedt és azon kezdett kör körös mintákat rajzolni. Éreztem, amint közeledő arcát nyakamba temeti, majd egy csókot lehel nyakhajlatomba, minek következtében megborzongtam puha párnáitól.

-Ne hagyd abba.. - szólaltam meg reggeli rekedt hangon, mire a mögöttem lévő felemelkedett és éreztem, ahogy könyökével megtámaszkodik a matracon.

-Mit? Ezt? - kérdezte, majd újra megéreztem ajkait a nyakamon, amint puszikkal lepi be az érzékeny bőrfelületet.

Nem válaszoltam, csak sóhajtozni kezdtem a lágy pusziktól, melyek lassan szívásokká változtak. Éreztem, amint a bennem lévő vágy nőni kezd és még az álom is kiment a szememből.

A mögöttem lévő lassan hátamra fordított, majd egyik lábát átdobva csípőmön, fölém mászott és megéreztem ajkait az enyéimen. Nyelve bejutásért esdekelt, amit gondolkodás nélkül megadtam neki, így a kis hús táncba hívta a másikat. Szenvedélyesen csókolt, míg levegőhiány miatt váltunk el egymástól. Lassan kinyitottam szemeimet, majd kékjeim találkoztak zöld smaragdjaival, melyek vággyal teli csillogtak.

-Hello, szépségem! - köszöntött, míg félmosolyra húzta ajkait.

-Kérlek.. - mondtam vággyal túlfűtött hangon.

-Mire kérsz, édesem?

-Segíts rajtam.. - feleltem, majd lassan megemeltem csípőmet, ezzel is jelezve neki.

A fölöttem lévő perverz mosolyra húzta ajkait, majd kezeit óvatosan pólóm szegletéhez vezette, amit lassan felfele kezdett húzni. Felemeltem kezeimet, így könnyen kibújtatott a ruhadarabból és a földre dobta a zavaró anyagot. Párnái lágy puszikat kezdtek hinteni mellkasomra, majd egyre lejjebb kezdtek haladni felsőtestemen. Sóhajaim halk nyögésekké alakultak, míg keze belső combomat simogatta, majd ajkai alsómhoz értek. Orrával végigkarcolt boxeren keresztül merev férfiasságomon, majd nyelvével is végigszántott a fekete anyagon ezzel egy kéjes nyögést váltva ki belőlem. Ujjait alsóm szegletébe akasztotta, majd lassan lehúzta rólam a zavaró anyagot, ezzel kiszabadítva merev tagomat. Hazz a szemembe nézve közelítette fejét férfiasságomhoz, majd makkomat óvatosan ajkai közé vette. Az érzéstől egy hangosabb nyögés távozott párnáim közül és fejem visszaejtettem a párnákra.

Zilálva egyenesedtem fel az ágyban, míg zavartan néztem körül a szobában. A nap pár sugara lassan beszűrődött az ablakon, viszont a kinti gyenge fényt látva, még túl korán lehetett az idő.

Újra végigvezettem a szobán tekintetem, majd lehunyva szemeimet sóhajtottam egyet. Csak egy álom volt. Egy álom, amelyben én..meg Harry..

Torkom kiszáradt, ahogy bevillant a kép az álmomról és hirtelen kezdett kicsit kényelmetlen lenni a..

Kipattantak szemeim és lerántva magamról a takarót pillantottam meg fél merev férfiasságom. Ne, ne, ne, ne!

-Bazdmeg.. - suttogtam magam elé. Le kell nyugodnom.

Az éjjeli szekrényen lévő telefon után nyultam, ami 6:49-et mutatott. Mély levegőt véve, letettem a készüléket és fejemet visszahajtva a párnára, kezdtem el a plafont figyelni. Ok, Louis, gondolj valami másra. Valami szép és nyugodt helyre, ahol csak egyedül vagy. Menni fog..

Hiába bíztattam magam, bármilyen helyet képzeltem el szemhéjaim takarásában, az összesben jelen volt az a zöld szempár, az a hosszú, göndör haj, melyekhez egy már jól ismert arc is társult.