Hello Stranger | HYUNIN

19. rész

A fürdés után - ami számomra nem is volt - a faházunkba rohantam. Persze, előtte a mosdóban levettem magamról a függönyt és átöltöztem a pizsamámba. A történtek miatt egy részletes beszámolót kellett tartanom a szobatársaimnak. Míg ők jót nevettek rajta, addig nekem végig égett a pofám a történtek miatt. Főleg, mert Chan jött utánunk fürdeni, aki látott ebből az egészből egy kis jelenetet. Ha lesz rá lehetőségem, biztos meg fogom neki ezt magyarázni.

Most éppen hajnali 1 van, vagyis takarodó. Mi pedig a fiúkkal átszökni készülünk Minhoék faházába, hogy megtarthassuk a felelsz vagy merszet egy kis extrával - iszogatni fogunk közben. Viszont a kiránduláson meg van tiltva az alkohol, így mindent csempésznünk kellett.

A tervünk az volt, hogy, amint bejöttek hozzánk a tanárok nyugovóra inteni, majd elhagyták a házunkat, mi egyből átrohanunk a nyolcas faházba, ahol a többiek vannak. Ha meg bejönnek hozzánk, akkor elbújunk. Csak reménykedni tudunk, hogy nem bukunk le.

- Oké, itt vannak. - szólal meg Jisung, amikor halljuk, hogy feljönnek hozzánk. Mind a négyen betakarózva, az ágyban várjuk az idősebbeket és próbálunk egy cseppnyi jelet se mutatni arra, hogy valamire készülünk.

Amint benyitnak és bejön kettő tanár, már akkor érzem, hogy nem fog ez az egész olyan sokáig tartani. A megérzésem be is bizonyosodik. Csak annyit mondanak, hogy ne nagyon mászkáljunk kint, viszont azért nem tiltják meg. Meg azt ajánlják, hogy aludjunk, mert holnap túrázni fogunk. Ezeket bólogatva hallgatjuk a fiúkkal, majd egy rövid jó éjt szöveg után, elhagyják a szobánkat és lekapcsolják a villanyt is nekünk.

- Oké, menjünk. - mondja Jisung, amikor elhagyták a professzorok a szobáinkat.

Erre gyorsan lemászok az ágyból és a többiek is felkelnek. Jisung előhúzza a bőröndjét az ágy alól, amiben már most halljuk az üvegek csörömpölését.

- Rendben, valaki üdítőt hoz és valaki piát. - vesz ki kettő üveget a csomagjából, amit berak a pulcsija alá. Én kettő üdítőt rejtek a pulóverem alá, míg Seungmin és Felix egy-egy alkoholos italt.

A szőke hajú barátom óvatosan kinyitja az ajtót és kinéz rajta, hogy felmérje a terepet, hol is lehetnek most a tanárok.

- Most mentek be a 10. faházba. Futás! - néz ránk a fiú, mire egyszerre indulunk ki a szobából.

Halkan de gyors tempóban szaladunk át a nyolcas faházhoz. A végig valahol a torkomban dobog a tudattól, hogy rosszban sántikálunk. Ahogy megérkezünk, kopogás nélkül szaladunk be a helyiségbe, ahol a többiek már vártak ránk.

- Idáig hallottam, ahogy azok az üvegek csörömpölnek. - viccelődik Minho, amit én egy pillanatig komolyan is veszek.

- Ne aggódj, nem lehetett hallani. - nyugtat meg Chan, aki látja rajtam a pillanatnyi rémült tekintetemet.

Az ő szobájuk ugyanolyan volt, mint a miénk, csak sokkal kupisabb. Körbenézve a szobájukban egy kicsit jobban felmérem, hogy ki hol is van. Minho és Hyunjin a középső ágyon ült lent, míg Changbin a bal oldali sarokban lévő ágynak a felső szintjén foglalt helyet. Chan meg a jobb oldali ágynak a lenti részén ücsörgött.

- Pakoljatok ki és foglaljatok helyet. - mondja Minho, mire mind a négyen kivesszük az elrejtett italokat a pulcsink alól. Tudtuk, hogy be fognak jönni a tanárok, így addig is az egyik szekrénybe dugtuk el a szeszes italokat.

- Tényleg olyan kanszag van, mint gondoltam. - jegyzi meg Jisung, ami Minhot nevetésre készteti.

- Kanszag? Úgy beszélsz mintha neked nem lenne. - csipkelődik vele a fiú, de Seungmin egyből elcsitítja őt.