Hello Stranger | HYUNIN

15. rész

A Sportnap óta nem láttam Hyunjint. Már 3 nap eltelt, viszont egyszer se futottam vele össze. Hiába vagyunk két különböző karon, még így is meg szoktuk valahogy egymást találni. De most meglepetésemre, még a felelsz vagy mersz szakkörön se jelent meg. Egész végig azt vártam, mikor toppan majd be, mert biztos csak késik. De semmi. A többiek pedig szóba se hozták ezt. Olyan, mintha mindenki tudta volna, hogy mi van, csak én nem.

Miközben Felixszel úton voltunk hozzájuk, ezen gondolkodtam. Fogalmam sincs, mennyi idő telhetett el, de egyszer csak arra leszek figyelmes, hogy a fiú háza elé érünk. Azt se vettem észre, hogy leszálltunk a buszról, a lábaim maguktól vittek. A fiú a kulcsait kezdi keresni a táskájában, majd megtalálva azokat, az ajtóba helyezi és kinyitja azt.

- Már ide is értünk? - lepődöm meg és ahogy kinyílik az ajtó, bentebb megyek a már ismerős helyre.

Megbeszéltük pár napja Felixszel, hogy ma nála alszom, mivel holnap mindkettőnknek délutáni órái lesznek és van egy-két átbeszélni valónk addig. Főképp Chanról és Hyunjinról.

- Nagyon el voltál varázsolva az út alatt. Min gondolkodtál? - kérdezi kíváncsian, miközben leveszük a cipőnket. Hála Istennek Felix szülei és a tesója nincsenek itthon, így addig is miénk a ház.

- Már több napja nem láttam Hyunjint.. - avatom bele a gondolataim főszereplőjébe.

Elindulok a lépcsőn és egyenesen Felix szobájába megyek. A fiú végig követ és ahogy odaérünk, lepakoljuk a cuccainkat. Én egyből befoglalom a barátom ágyát és őt figyelem, ahogy pakolgat a szekrényében és az asztalán.

- Mostanában eléggé sokat gondolsz Hyunjinra. - jegyzi meg.

- Aish tudom. De annyira összezavar... - vallom be, mire Felix kicsit elmosolyodik és felém fordul.

- Összezavar? Jeongin ne hülyíts, hogy egy csók összezavarja az érzéseidet. - nevet rajtam és elrakja a kezében tartott ruhákat, majd leül elém a földre törökülésbe.

- Nem Felix. Ezt nem érted. Az nem csak egy csók volt. - sóhajtok egy nagyot és beletúrok a hajamba. - Tudod, a meccsen elmentem megnézni, hogy van Hyunjin és Minho... - elevenítem fel az emléket.

- Igen, emlékszem. Mi van vele?

- Akkor is.. rám mászott. - mondom el, mire a fiúnak elkerekednek a szemei.

- De nem! Nem úgy zavar össze! - kezdek el egyből tiltakozni, mert már most hallom az előttem ülő gondolatait. - Egyszerűen csak nem értem.

- Nem azt mondtad, hogy Hyunjin pontosan Jaewon csak más névvel? - kerdezi, mire bólintok, hogy de. - Akkor meg neked kéne őt a legjobban értened. Végül is a te karaktered...

- Aish ne mond ezt Felix! - dőlök hátra az ágyon szenvedve. - Igen, nagyon sok minden egyezik... túl sok minden. Viszont vannak eltérések, mint mondjuk ez az egész, ami a bulin volt. Plusz, hogy eltűnik több napra. - ülök fel újra, majd a fiúra nézek. - Te tudod, mi van vele?

- Annyit tudok, amennyit Minho elmondott. Állítólag Hyunjin sokszor csinálja azt, hogy pár napra eltűnik, majd visszajön és úgy csinál, mintha semmi se történt volna. - avat be, mire csak nagyot sóhajtok, mert ezzel nem sokra mentem.

- Érdekes.. - gondolkodom el hosszasan, mivel fogalmam sincs mi lehet vele.

- Főleg az, hogy pont rajta gondolkozol. - jegyzi meg, ami miatt muszáj felhorkantanom.

- De te ezt nem érted, Felix. Veled még nem volt olyan, hogy egy buliban olyan emberrel kezdtél ki, akivel egyáltalán nem kellett volna, viszont mégis rajta gondolkodsz? - nézek rá kétségbeesve.