A kezdet (BakugouxReader)

Part 6

Egy viszonylag borús reggelre ébredtem. Ki néztem az ablakon látom, hogy csepereg az eső. Ezután eszembe jutott a tegnap esti üzenet és az is, hogy nem is válaszoltam az üzenet írójának. Ezért felhívtam az illetőt aki 2 csörgetés után fel is vette a telefont.

- Szia, Katsuki! Én vagyok az [Név].
- Felismerem a hangod liba. Meg el is vagy mentve nekem hülye liba ként.
- Ez nagyos kedves tőled. Tényleg neked, hogy-hogy megvan a telefonszámom? Már kérdezni akarta.
- Nem emlékszel bambaság? Mikor együtt ittunk akkor adtad meg.
- Öhm, valami rémlik.
- Hülye, - nevetett fel.- Olvastad az üzenetemet este?
- Oh, igen ne haragudj igazából emiatt hívtalak, elaludtam miután elolvastam.
- Tsk..nem baj. Végül mi a válaszod?
- Ja arra gondoltam, hogy persze mehetünk együtt.
- Okés ott vagyok 10 perc.
- Rendben van.

Elköszöntünk, majd leraktuk. Most tényleg a szőke férfi akkor jelent meg amikorra ígérte.
Én is rendben elkészültem mire megérkezett. Ekkor még nem is sejtettem, hogy Katsukinak milyen szándéka van velem.
A vörös szemű, szőke hajú férfi be csengetett időre pontosan.
- Induljunk liba, el ne késsünk.- Kiabálta kocsija mellől.
- Jaa tényleg ki tudja milyen az új főni bár Shouto mesélte, hogy egy régi barátja és, hogy jó barátok voltak és azt is, hogy rendes alak.- Mondtam miközben sétáltam az Autó felé.
- Ch... kíváncsi lennék én arra.- Mondta morgósan a fiú ki értem jött.
Ezután beültünk a kocsiba és elindultunk a cég felé.
Út közben végig az új főnök nevén gondolkoztam. A világért sem jutott eszembe.

- Miért vágsz ilyen hülye fejet? - Nézet rám furcsán.
- Csak az új főnök nevén gondolkozom, Shouto mondta nekem hogyan hívják de nem emlékszem.
- Ugh, nem tudtam, hogy ha gondolkodsz ilyen csúnya fejet vágsz.- Mondta gúnyosan.
- Fogd be barom. Te se vagy valami szépség mikor gondolkodsz kuncogtam rajta.
Katsuki rám nézett, majd kezét a kezemre tette, miután meg ált az autóval a cég parkolójában. Közelebb hajolt mire én csak néztem a gyönyörű vörös szemeibe egy pillanatig rabul ejtett az előbb említett szempár. Majd Katsuki szólt hozzám ezzel megtörve az egészet.
- Liba, te mit gondolsz rólam?
- Öhm...hogy mit is? - Kérdeztem zavartan, közben tekintetem elfordítottam közben kissé zavaromban adtam ki egy kuncogásra hasonlító hangot.
- Igazából azt, hogy eléggé idegesítő vagy és néha beképzelt is de meg is tudsz nevettetni és van egy szerethető oldalad is igazán közel kerültünk egymáshoz az utóbbi időben. Nem is gondoltam volna az elején, hogy mi együtt jövünk majd munkába. Az nem kérdés, hogy az elején utáltalak.
De mostanra ki merem jelenteni, hogy nem utállak és, hogy egy jó barát vagy.
- Ch...értem barát...- Morogta, majd kiszállt a kocsiból és indult el az épületbe.
- Katsuki! Mi a baj meg bántottalak valamivel? - Mondtam, majd szálltam ki én is a kocsiból. És szedtem utána a lábam. - Hé, Katsuki várj már meg. - Kiabáltam neki de nem várt meg ,olyan gyorsan el viharzott, hogy el is tűnt.
Én meg egyszer csak neki mentem valakinek véletlenül mikor egy pillanatra el kaptam a fejem az útról mert utána néztem ami ki esett a kezemből rohanás közben. A lakás kulcsom volt. Mire fel eszméltem mi történik az imént említett személy kinek neki mentem így szólt.

- Oh, hello minden rendben?- Kérdezte, majd felvette a kulcsomat a földről.
- Öhm, igen jól vagyok bocsánat, hogy beléd mentem.- húztam össze szemöldököm és egy kis mosolyra görbült a szám a kínos szituációra.
- Semmi baj mindenkivel előfordul. - Mondta mosolyogva, majd nyújtotta a kulcscsomómat.
- Ne haragudj de mennem kell el fogok késni és mégegyszer bocsánat.- Mondtam neki majd el siettem.
Közben azon gondolkoztam, hogy ki volt ez a férfi akit még sosem láttam itt a cég-nél. Aztán be értem az osztályomra Jirou és Mina már ott voltak a helyükön de Katsuki még sehol.

- Szia, barinőm! Csak sikerült be érned?- Kérdezte Jirou.
- Ahh jó reggelt.- Mondtam nekik mosolyogva.- Hé, nem láttátok Katsuki-t? - Kérdeztem a két csajt közben ültem le a helyemre.
- Mit akarsz te Katsukitól?- Kérdezte tőlem Mina.
- Ja, csak együtt jöttünk és valamiért megsértődött miután kiszállt a kocsiból én is ki szálltam de úgy elviharzott, hogy én csak arra eszméltem fel, hogy már el is tűnt.
- Micsoda ti együtt jöttetek?- Kérdezte felhúzott szemöldökkel.
- Aha tegnap este küldött nekem egy üzenetet amiben meg kérdezte akarok-e vele jönni reggel munkába így hát bele egyeztem és vele jöttem.
- Awwh, mit akarhat tőled?- Kérdezte Mina.
- Semmit csak barátok vagyunk. Feleltem a rózsaszín hajú lánynak.
- Ha te mondod. - Legyintett kezével Mina kicsi mosollyal szája szélén
- Tényleg miközben siettem Katsuki után bele mentem valakibe még sosem láttam azelőtt a cégnél
- Most, hogy mondod én is láttam egy ismeretlen arcot a büfé folyosóján sétált.- Jegyezte meg Jirou

Ezek után Katsuki is meg jelent le ült mellém majd az asztalomra tett egy szendvicset meg egy üveg üdítőt azt a márkájú és ízűt amit még az étteremben ittam mikor együtt vacsoráztunk. Miután le rakta nekem az említett élelmiszereket leült a helyére szótlanul.
- K-köszi szépen!
- Ne köszönd tudom, hogy nem reggeliztél semmit egyél.
- Honnan tudtad?- Kérdeztem tőle.
- Egész úton korgott a gyomrod ide fele!
- Ugh, te azt hallottad?- Kérdeztem tőle kicsit elpirulva.
- Olyan kurva hangosan korgott a hasad nem tudtam nem meg hallani.- förmedt rám.
- Ez gáz.- jegyeztem meg közben kínosan elmosolyodtam.
- Szerintem arany...akarom mondani jaa gáz volt.
- Milyen arany? - Kérdeztem tőle közben néztem rá kérdően.
- Ne kíváncsiskodj egyél!- Mondta azután görbült a szája egy fél mosolyra.
Erre Mina és Jirou barátnőm egymásra néztek és sunyisan elkezdtek mosolyogni.

El kezdtem enni mire be fejeztem itt is volt az idő, hogy kezdjünk dolgozni. De az előtt, hogy elkezdtük volna be jött hozzánk az új főnök aki Shouto-t helyesítette amíg ő kint külföldön tevékenykedik.

- Jó reggelt kívánok mindenkinek! Én Midoriya Izuku vagyok az új főnöktök legalább is addig amíg Todoroki Shouto vissza nem jön! Mikor vissza jön továbbra is ő lesz a főnökötök én pedig a helyettese leszek. Örülök,hogy találkoztunk. Szeretném ha jobban meg ismerhetnénk egymást ma munka után ha van kedvetek menjünk el mind vacsorázni, mit szóltok?
Kaminari és Kirishima egyszerre mondták válaszukat természetesen egy ,, Benne vagyok"-at mondtak. Én azt mondtam, hogy szerintem jó ötlet. Mindenki benne volt, erre az új főni feltűnően örült
- Örülök neki akkor munka után találkozunk, mindenkinek jó munkát kívánok később küldök egy e-mailt mindenkinek a mai reklámról.
Később találkozunk még.

Aztán fel eszméltem fordultam oda a lányokhoz és szóltam hozzájuk.
- Ő volt az akinek neki mentem. Elég kedvesnek tűnik és aranyos is.- Mondtam barátnőimnek.
Ezek hallatán Bakugou hirtelen rám nézett és így szólt.
- Csak nem tetszik neked ez a brokkoli fejű?- Húzta fel jobb szemöldökét.
- Nem szó nincs ilyenről csak aranyosnak találom szerintem jól kifog jönni majd velünk. Meg amúgy is Shouto még csak nem rég ment el még egy hete sincs szóval nem igazán tudok még úgy nézni egy fiúra sem.- Mondtam kissé szomorkásan. - Na mindegy én már meg is kaptam az e-mailt neki látok a munkának.- Sóhajtottam majd a mondottak alapján cselekedtem.
- Értem! Én is meg kaptam.- Mondta, majd ő is elkezdet dolgozni.
- Te ez a fiú nem tán féltékeny? - Súgta fülembe a bal oldalamon ülő barátnőm a jobb oldalamon ülő fiúról.
- Nem hiszem én is meg kérdezném ha valaki így beszélne egy személyről meg nem hiszem, hogy érezne is valaha irántam valamit max barátilag. - Súgtam neki vissza, majd munkálódtam tovább.

Már elérkezett a nap vége pakoltunk össze fele és készültünk hazafele át öltözni és készülni a közös vacsorára. Szépen ki csíptem magam készen álltam indulni, mikor egyszer csak elkezdet csörögni a telefon.
- Szia [Név]!
- Szia Midoriya Honnan tudod a telefon számom? Ja oh, hogy ne tudnád le van adva minden adatunk.
Miért hívtál?
- Csak azért, hogy meg kérdezzem szeretnél- e velem jönni a vacsorára? Szóval eljössz velem érted megyek kocsival ha jó neked.
- Oh, persze mehetek veled.
- Rendben van akkor nemsokára ott vagyok érted.
De várj honnan tudtad, hogy én vagyok az?
- Mert fel ismertem a hangod. Tudod kellemes hangod van és hamar fel ismertem.
- Értem...öhm köszönöm. Akkor nemsokára találkozunk. Szia!
- Okés, szia!

Ezután Katsuki is hívott.
- Na mi az liba? Te mész a vacsorára?
- Igen. Miért te nem jössz?
- Nem sok kedvem van menni de lehet el megyek.
- Óh, ne kéresd már magad gyere mindenki ott lesz.
- Ez az én jobban szeretnék csak veled lenni...
- Micsoda? Annyira el morogtad a végét, hogy nem értettem.
- Semmi süket picsa ott találkozunk.
- Okés! Szi-Beep...beep....
- Oh, le rakta..mi baja lehet... egész nap ilyen furcsa.
Rántottam vállam és elindultam a fürdőbe még igazítani egy kicsit a sminkemen. Mire végeztem az előbb említett dologgal hallottam, hogy szólt a csengő.

Remélem eddig tetszik!
Köszi, hogy elolvastad! 🥰