A kezdet (BakugouxReader)

Part 10

Katsukival végig beszéltük az utat sikeresen nem vesztünk össze. Valami amiben nagyon egyet értettünk az a munka volt. Ugyanis erről beszélgettünk az úton. Mikor meg érkeztünk a lakásához kicsikét zavarba jöttem, hisz elsőnek jártam az otthonában. Katsukinak igen csak szép kis fészke volt. Ami meg lepett, hogy nem volt rendetlenség mert ugye férfiak nem nagyon szeretnek takarítani. De végül kiderült, hogy bejáró nője van aki segít tisztán tartani a lakást. Katsuki beljebb tessékelt majd elment a konyhába öntött nekem egy pohár vizet, mivel azt kértem inni. Még mindig ott álltam és vártam, hogy Bakugou meg hozza nekem a pohár vizet. Közben nézelődtem, Katsukinak nagyon egyedi stílusa volt szép és elit bútorai voltak. Eztán meg kaptam a pohár vizemet meg is ittam egyből az egészet, majd megköszöntem azt mire Katsuki elvitte a poharamat a mosogatóba, majd jött vissza hozzám.

- Mi lesz ott fogsz állni egész idő alatt? Gyere ülj le ide a kanapéra.- Mondta nekem aki már a kanapén pihentette magát.
- Okés! Katsuki, fáradt vagy ugye?- Kérdeztem tőle, majd ezt követően ültem le mellé.
- Csak egy kicsit! De muszáj lesz dolgoznunk, hogy minél hamarabb végezhessünk vele.- Jegyezte meg a férfi akivel együtt kell dolgoznom.
- Ahhj na igen és ez nem egy napos feladat. Napokig is dolgozhatunk rajta ahhoz, hogy jó munkát végezzünk!- Jelentettem ki közben forgattam szemeimet.
- Én egy cseppet sem bánom. Legalább több időt tölthetek veled.- Mondta, majd jobb kezével végig simította az arcom.
- Khm...szerintem álljunk neki.- Tereltem másra a figyelmét.
- Oh, okés csináljuk.- Mondta majd vette elő a laptop-ját.

Ezt követően én is így cselekedtem. Éppen, hogy csak elkezdtük valaki meg zavarta azt. Valaki csengetett. A pizza futár volt az, ideje volt már eléggé éhes voltam. De úgy döntöttünk, hogy mivel még szinte alig dolgoztunk ezért majd csak később esszük meg a pizzát. De illata nagyon csábító volt és egyre éhesebb lettem. Már eléggé sokat haladtunk mikor Katsuki felállt és hozott nekünk tányérokat az asztalhoz és ezután le is ültünk enni.

- Liba! Közeleg a parti remélem nem felejtetted el?!- Mondta, majd harapott bele ételébe.
- Oh, dehogy is felejtettem! Jövő héten hétvégén lesz igaz?- Néztem rá sunyisan kis mosollyal az arcomon.
- Hülye liba nem volt vicces. Vagyis nagyon remélem tényleg vicceltél azért csak nem vagy olyan hülye, hogy ennyit ne jegyezz meg! - jelentette ki a szőke hajú, vörös szemű férfi.
- Jól van na csak kíváncsi voltam a reakciódra. És amúgy igen csak vicceltem tudom hogy most hétvégén lesz és már alig várom.- Jegyeztem meg a férfinak kivel éppen együtt vacsoráztam.
- Tsk...ajánlom is, hogy várjad. Már mindenkinek mondtam, hogy viszek valakit mert ha nem mondom akkor a hülye unoka nővéremmel kell mennem aki hülye mint a segg, és ráadásul nem is a legszebb.
- Ahaa, értem szóval most okosnak és szépnek neveztél engem?- Mosolyogtam az orrom alatt.
- Én ilyet nem mondtam te hülye liba!- Morogta, majd oldalról a szeme sarkából nézett rám és közben mosolygott.
- Jaj már nagyon éhes voltam. Most már tele van a hasam folytathatjuk.- Mondtam közben nyújtóztam egyet.
- Ha olyan éhes voltál akkor mért nem mondtad, hogy előbb együnk te hülye?- Kérdezte tőlem kissé lobbanékonyan.
- Hé, nyugi már robbanó fiú! Nem haltam éhen ne aggódj.- Feleltem az imént feltett kérdésre.
- Chh...hülye liba. Akkor is mondhattad volna semmi sem múlt volna rajta.
- Hagyjuk már a témát inkább folytassuk! - Jelentettem ki neki, majd ásítottam egyet.
- Álmos vagy? Nem muszáj egyből folytatnunk pihenhetünk is még egy kicsit.- Mondta, közben öntött nekem üdítőt.
- Hát igazából eléggé fáradt vagyok főleg, hogy másnapos is vagyok még egy kicsit meg persze tegnap éjjel sem aludtunk sokat. Te is fáradt vagy gondolom.- Mondtam neki, majd kortyoltam bele az üdítőmbe.
- Nekem oly mindegy én bírom nem vagyok gyenge ha eddig nem vetted volna észre.- Mondta aztán ő is úgy tett mint én. - De ha akarod nézhetjük a tv-t egy kicsit.
- Okés, nézzünk. Úgy is most lesz egy sorinak az első része amit szeretnék majd nézni.