A kezdet (BakugouxReader)

Part 13

Barátnőmmel elindultunk, de még mi sem tudtuk hova. Gondoltuk majd útközben kitaláljuk. Végül a plázában kötöttünk ki. Leültünk egy kávézóba ahol elkezdtünk beszélgetni. Mesélt egy kicsit ő is és én is természetesen Bakugou Katsuki nem maradhatott ki a beszélgetésből.

- Na és mennyire vagytok el?- Kérdezte tőlem barátnőm.
- Mármint én meg Katsuki?- Kérdeztem vissza.
- Hát kiről beszélgetünk aranyom?- Tette fel újabb kérdését érthetetlen arckifejezéssel.
- Hihi, jól van na csak biztosra mentem.- Kuncogtam fel- Igazából eléggé jól elvagyunk.- Mondtam, majd pirultam el kicsit.
- Oh, igen és miért pirulsz?- Kérdezte kis mosollyal az arcán.
- Semmi-semmi!...Öhm csak eszembe jutott valami.- Emeltem fel a kezem és hessegettem vele.
- Oh, tényleg? Na hallgatlak!- Könyökölt az asztalra, majd állát a tenyerébe hajtotta.
- Tényleg semmiség csak történtek dolgok.- Mondtam, majd pirultam el még jobban.

Végül elmeséltem neki mindent ami történt köztem és Katsuki közt. Még az álmomat is amit előző éjjel álmodtam. Jirou csak hallgatta és csak mosolygott.

- Miért mosolyogsz?- Néztem rá kicsit kíváncsian.
- Hát nagyon azt veszem észre, hogy össze fogtok jönni! Mit érzel iránta?
- Igazából én sem tudom. De nagyon kedvelem. Shouto miatt nem tudom még mit is tegyek.
- Oh, Shouto...felejtsd már el azóta, hogy elment nem is keresett téged azon az üzeneten kívül. Látom, hogy Bakugou mennyire odáig van érted már csak annyiból is ahogy rád néz. Szerintem próbáld meg vele ha te is kedveled.
- Igen azóta nem hallottam Shouto felől de írta is nekem, hogy elfoglalt lesz. Katsuki meg hát nem mondom, hogy nem érzek iránta semmit de össze jönni vele nem is tudom.
- Figyelj [Név]! Nyílván te tudod mit érzel. De nem várhatod el Bakugou-tól, hogy az örökké valóságig várjon rád.
- Igen, ezt én is tudom...De ha össze jönnénk nem akarom azt, hogy úgy érezze, hogy ő nekem csak egy pótlék.
- Miért az lenne?
- Ez az, hogy addig míg nem felejtettem el Shouto-t nem akarok vele össze jönni.
- Ezt teljes mértékkel megértem. Szerintem tölts több időt Bakugou-val és rá jössz magadtól, hogy mit is érzel.- Mosolyodott el.
- Lehet ezt kéne tennem.
- Biztos, hogy ezt kéne ha el akarod felejteni Shouto-t  akkor nem tudsz mást tenni.
- Igazából már nem nagyon szoktam rá gondolni. Többet szoktam Katsukira. Jaa tényleg és veled meg Kaminari-val mizu?
- Ezt meg, hogy érted?- Vakarta meg mosolyogva tarkóját.
- Hát nem úgy volt, hogy elhívott téged egy "randira"? - Mosolyogtam sunyisan.
- Ja de igen...Elhívott jól éreztem magam.- Mondta elpirulva.
- És mi volt? Na mesélj!- Néztem rá kíváncsian.

Elmesélte az elejétől a végéig és rájöttem arra, hogy Jirou barátnőm fülig bele zúgott Kaminari kollégánkba, de az alapján amit mesélt Kaminari is odáig van barátnőmért. Ezek után végeztünk a kávéinkkal és mentünk nézelődni a végére sikeresen vásároltunk magunknak pár cuccot. Meg mondom őszintén rám is fért pár új ruha, cipő és vettem egy új hajvasalót is. Egészen jól elvoltunk barátnőmmel mikor elkönyveltük, hogy haza megyünk. A telefonom a csengőhangját játszotta nekem Katsuki hívott.

- Igen?
- Szia Liba.
- Szia mizu?
- Át mehetek hozzád egy fél óra múlva?
- Át jöhetsz nem sokára úgy is otthon leszek.
Közben Jirou hallgatózott és bele kiabálta a telefonba, hogy "Gyere és hagyd már békén azokat a fiúkat" mire én megijedtem és gyorsan arrébb léptem. Katsuki ilyet szólt.
- Mi? Kikkel vagy liba?
- Csak én meg Jirou vagyunk eljöttünk vásárolni. És csak hülyéskedik.
- Jó leszarom kivel mit csinálsz de igyekezzél mert nemsokára ott vagyok.
- Oké rendben már indulunk.

Ezután Katsuki le rakta én pedig szúró tekintettel néztem barátnőmre. Mire ő meg ölelt és annyit mondott, hogy ne haragudj de nem hagyhattam ki. Én pedig csak mosolyogtam és annyit mondtam neki mindegy menjünk haza, majd át karoltam. Ezt követően elindultunk és út közben beszélgettünk még és lassan haza értünk megköszöntem, hogy haza hozott meg az együtt töltött napot, majd elköszöntem tőle. Be mentem a lakásba és gyorsan meg igazítottam a sminkemet. Nem sokkal később Bakugou meg is érkezett. Be engedtem láttam rajta, hogy bántja valami. Üdvözöltem, majd így szóltam.