Part 27

367 19 5
                                    

Sikerrel elő adtuk a projektet, kis idő múlva All Might közölte velünk a jó hírt. Igen a New York-i cég szerződést köt velünk. Nagyon örültünk neki, mihelyst ki jöttünk a cégtől Katsukival egymás nyakába ugrottunk. Olyan nagy vigyor volt mind kettőnk arcán, szerintem az utca másik feléről is látni lehetett mosolyunkat.

- Ez az libám, meg csináltuk!- Jelentette ki, majd fel vett az ölébe ahogy a mennyasszonyt szokták a nászúton.
- Igen meg!- Nyomtam boldogan szájára egy puszit.
Szemünk csillogott a boldogságtól.
- Na ezt ma meg ünnepeljük!- Jelentette ki vidáman.
- Na, te meg be voltál pánikolva...- Gúnyolódtam.
- Erről nem beszélünk soha többet....- Mondta, majd le tett az öléből. - Értetted hülye liba?- Kérdezte.
- Persze-persze.- Kuncogtam.- Nyugi én tudtam, hogy jó vége lesz.- Mosolyogtam magabiztosan.
- Ajánlom is neked!- Mondta fennhangon.- Köszönöm liba...-Mormogta az orra alatt.
-Hogy micsoda?? Nem értettem.- Néztem rá kérdően.
- KÖSZÖNÖM!- Kiabálta.
- Ugh..jól van-jól van, most már értettem.- Szorítottam össze a szemem és dörzsöltem meg azt a fülemet amelyikre majdnem megsüketültem.- De mégis mit?- Néztem rá kérdően.
- Azt, hogy felvidítottál és vissza hoztad az önbizalmamat.- Mondta az orra alatt kissé zavarban.
- Igazán nincs mit! Én a párod vagyok az az egyik dolgom, hogy jóban-rosszban melletted legyek, és persze neked is.- Mondtam mosolyogva. (Mint Yelena az AOT part 2 második részében az ijesztő arckifejezése után, bocsánat de ezt nem tudtam kihagyni)

Ezután Katsuki csak átölelt szorosan és úgy maradtunk pár percig. Éreztem, hogy nagy kő esett le a válláról. Egészen cuki volt, nem nagyon láttam még ezt az oldalát. Nagyon aranyosnak találtam, de közben félelmetes is volt, hogy ő tud ilyen is lenni. Végülis nem bántam nagyon aranyos volt. Ismét taxiba ültünk, és ismét útnak eredtünk.

- Liba, ma a legcsinosabb bulizós ruhádat vedd fel, elviszlek bulizni.- Mondta, jókedvűen.
- Oh, oké...de melyik szórakozó helyre menjünk? Azt sem tudjuk melyik a legjobb.- Kérdeztem felvont szemöldökkel.
- Majd én kiderítem melyik a legjobb hely, bízd rám.- Mosolygott.
- Rendben rád bízom. De tényleg jó hely legyen, nem akarok valami lepukkant csöves helyre menni.- Forgattam meg szemeimet.
- Te nem tudod mit jelent az, hogy bízd rám? IDIÓTA LIBA!- Kiabált ismét a fülembe.
- Te vagy az idióta, te paraszt hála neked a másik fülemre is megsüketültem.- Ismét dörzsöltem meg a fülemet. - Jól van értettem fantasztikus helyre fogsz vinni....Ahhj csak ne kiabálj a fülembe.
- Bocsánat, de néha kihozol a sodromból. Gyere ide.- ragadta meg a nyakam és húzta mellkasához.
Rá hajtottam Katsuki izmos mellkasára a fejem kissé durcásan.
- Nincs semmi baj...-Mondtam flegmán.- Csak még mindig cseng a fülem.
Ezután Katsuki megpuszilta a fülem, aztán az arcom és végül a számat. Átöleltük egymást és a végén mind a ketten mosolyogtunk, és mind a ketten borzalmasan örültünk a mainak.
A szállodába érve mind a ketten ki nyúltunk az ágyon és pihentünk egy jót. Talán még aludtunk is kb egy órát. Kipihentük magunkat ki keltünk az ágyból, és rendeltünk egy üveg pezsgőt, hogy meg ünnepelhessük a történteket. Nem kellet pár perc és a szoba szerviz fel is ért az előbb említett itallal. Rendeltünk mellé epret és sütit. Katsuki öntött a poharunkba pezsgőt és koccintottunk is. Én Katsuki szájába nyomtam egy epret ő pedig kezembe adott egy süteményt. Sokat beszélgettünk miközben fogyasztottuk az italunkat és a finomságokat.
Nem sokkal később be nyakaltuk az egész üveg pezsgőt és az eprekből, és a süteményekből se maradt egy falat sem.

Elkezdtünk a bulira készülődni, mivel a süti felszívta az alkoholt így nem ártott meg egyikünknek sem. Este 7 óra lehetett mikor valaki megzavarta a készülődésünket. A szállodai telefon csörgött, felvettem a recepciós hölgy, Lisa volt az.

- Jó estét kívánok, [Teljes Neved]?
- Igen én vagyok miben segíthetek?
- Önt és Bakugou Katsukit keresi egy japán származású úr, azt mondta, hogy szóljak maguknak a neve Todoroki Enji várja önöket itt lent a hallban.
- Rendben van máris megyünk. Köszönjük, hogy szólt, vissz hall.
- Vissz hall.
Leraktam a telefont és elmondta Katsukinak a dolgot.

A kezdet (BakugouxReader) Donde viven las historias. Descúbrelo ahora