Az ellenséggel ágyba bújni

Első rész

Megszöktem. Szinte mindig ezt teszem. Unom már az apám állandó ordibálását. Amióta anyát megölték, ő folyton düh kezelési problémákkal küzd. Szinte sosincs itthon, vagy ha itthon van akkor ordít velünk vagy megöl valakit, aki nem szimpatikus neki. Ja elfelejtettem Mondani, hogy a nevem Hazel Flynn és egy Maffia család legkisebb és egyben egyedüli női tagja vagyok, 20 éves, akinek lassan valami neves másik maffia családhoz kell beházasodnom. Rajtam kívül csak a bejárónőnk Felicia aki nő a háztartásban. Viszont Felicia olyan nekem mintha a második anyukám lenne. Születésem óta ismer és tudja minden titkomat. Még azt az egyet is, amit ha apám megtudna biztos, hogy kivégezne engem is és azt a másik valakit is. Felicia a legfőbb bizalmasom a Bátyám Cole után. Na igen Cole. A családunk legnagyobb nőcsábásza, apánk utódja. 26 éves de még mindig nem nőtt be a feje lágya. Nem akar megállapodni, züllött életet él, de ha gyilkolni kell ő mindig ott van. A maffia ügyekben szintén. Engem valahogy ez nem vonz. Nyilván tudok a fegyverekkel bánni, mert muszáj volt megtanulnom, vannak is saját fegyvereim, de ha kell akkor nem használom. Ehhez ott vannak a testőreim, akiktől rosszul vagyok. Lorenzo az egyik. Ő nem rossz ember, vele szoktam beszélgetni, általában őt viszem magammal mindenhova, de ha fontos eseményre kell menni vagy utazunk valahova, akkor Cooper is velünk jön, akit már annyira nem bírok. Ő a szigorú, ő az akit nehéz kijátszani, ha meg akarok lépni. És persze ő apám legfőbb "pincsi" kutyája. Ezért se szimpatizálok vele. Évekig apát védte, de miután sokat megszöktem és én is elkezdtem zülleni mint a bátyám, megbízta az én őrzésemmel. Viszont a mai egy tökéletesen véghezvitt szökés volt. Sikerült mindenkit kijátszanom, majd bepattantam a fekete G63 AMG mercimbe és elmentem a legjobb barátnőmhöz Aria-hoz. Na igen Aria... Hát ő egy igazi őrült csaj. Igazából Harley Quinn-hez tudnám hasonlítani. Brutális. És igen ő is egy Maffia család gyereke. Az apáink legjobb barátok voltak gyerekkoruk óta, ezért nekünk sem volt kérdés, hogy legjobb barátoknak kell lennünk. Nem mondom, hogy nem volt soha vitánk, mert akkor hazudnék. A kapunál csak intettem az őröknek, akik már a rendszámom alapján is tudják, hogy ki vagyok. Leparkoltam a hatalmas ház előtt aztán bementem a hozzájuk. Köszöntem a házvezetőnőnek, aztán mint aki itthon van indultam Aria szobájába.
-Megjöttem Ribi!
Dobtam le magam az ágyra és úgy kiabáltam a barátnőmnek, mert nem volt a szobában. Elővettem a telefonomat és végi futottam a közösségi médiát. Már 10 perce ott fekszem az ágyba, de Aria még mindig nem jött a szobájába. Gyorsan felhívtam. Sokáig csörgött, de semmi. Kezdtem aggódni. 20 perc múlva se jött, így elindultam a keresésére, de ahogy kiléptem az ajtón majdnem beleütköztem Ariába.
-Hé! Hol a faszba voltál?!
Kiabáltam vele.
-És ez mi az isten a szemed alatt?
Fogtam meg az állát, hogy megnézzem a hatalmas monoklit a szeme alatt. Ő csak ellökött magától és bement a szobájába.
-Semmi! Hagyjál.
Mondta miközben lesöpörte a kezemet a válláról.
-Ki a fasz tette ezt veled?!
Üvöltöttem vele. Esküszöm megölöm azt a valakit. Lesütötte a szemét. Tudtam, hogy nem fogja elmondani.
-Lényegtelen! Inkább tépjünk be.
Húzta ki az éjjeliszekrénye fiókját és kivett belőle egy zacskó füvet. Ma ehhez nem volt kedvem.
-Majd ha elakarod mondani az igazat, akkor talán betépek veled, de addig inkább gondolkodj el, hogy tényleg a legjobb barátnődnek tartasz e, mert ha igen, akkor nyugodtan elmondhatnád, hogy ki a fasz tette ezt veled! Míg gondolkodsz, addig én hazamegyek!
Kiabáltam neki, majd faképnél hagytam. Olyan ideges voltam, hogy képtelen voltam arra, hogy lenyugodjak. Így ahelyett, hogy hazamentem volna, inkább elmentem Lőni. Természetesen ez a hely az apámé, de ettől függetlenül imádok ide járni. Kicsi korom óta járok ide. Itt tanítottak meg arra, hogyan kell a fegyverrel bánni. Kilőttem kb 4 tárat, mire lenyugodtam. Elköszöntem a dolgozóktól és elindultam haza.

Tudtam, hogy balhé lesz mikor hazaérek, erre számítani lehetett. Kiszálltam a kocsimból és elindultam a házba, de a három gyönyörű kutyám megállított, ugyanis elkezdtek felém rohanni, majd mikor odaértek hozzám együtt dőltünk a földre. Én nevettem, ők csak nyalogattak és néha ugattak. Imádom őket. A legidősebb kutyáim Apolló és Phoenix. Apolló egy korom fekete Dobermann, míg Phoenix egy barna szintén Dobermann. És a legkisebb, aki már lassan egy éves ő Hádész, szintén egy korom fekete kutya, de ő nem dobermann, hanem egy német Juhász.  Ők a védelmezőim. Sokkal jobbak mint a testőreim.
-Hogy képzeled azt, hogy ellógsz itthonról megint! Nem unod még Hazel?! Mert én már kibaszottul!
Ordított torkaszakadtából az apám. Nem foglalkoztam vele.
-Gyertek fiúk!
Füttyentettem a kutyáimnak, majd elhaladtam apám mellett.
-Ne merjél elmenni mellettem! Nem fejeztem be!
Magyarázott még mindig William. Ilyenkor képtelen vagyok az apámnak hívni.
-Én pedig úgy gondolom, hogy befejezted William. Igyál egy kicsit és menj ölj meg valakit.
Mondtam neki, majd otthagytam mint kutya a szarát.  Ahogy felértem a szobámba átöltöztem és elindultam a kutyákkal sétálni.
-Csá Hugi!
Köszönt oda nekem a bátyám.
-Hali Cole!
Intettem neki, miközben feltettem a kutyákra a nyakörvet.
-Hádészt kiképzésre kell vinnem, úgyhogy ő nem tud most veletek menni.
Vette ki a kezemből Hádész pórázát, majd elsétált vele.  2 órát sétáltam a két szépségemmel, de mindannyian bírtunk volna még, ha este nem lenne egy estély tele maffiákkal és annak családjaival.

Semmi kedvem nincs jó pofizni, de apám rá kényszerített, hogy mennem kell, mert talán itt találkozhatok a jövendőbelimmel.