Huszonkilencedik rész

1.2K 41 0
                                    

Reggel arra keltem, hogy Axel édes csókokkal hintó be a testemet.
-Te mit csinálsz?
Kérdeztem tőle nevetve, és próbáltam magamról leszedni, de természetesen nem sikerült. Nem is értem miért gondoltam, hogy ez sikerül. Jóval erősebb nálam.
-Csak fogd be a szádat és élvezd. Tegnap este kidőltem, úgyhogy muszáj bepótolnunk mindent.
Suttogtam, miközben egyre lejjebb haladt a testemen. Nem mondom, hogy nem élvezem. Imádom, mikor így kelt, nem a mai az első alkalom. Kezeimet elengedte, mert mikor le akartam lökni magamról, akkor lefogta őket. És a csókok mellé simogatás is társult. Feje eltűnt a lábaim között és, ahogy nyelve a nőiességemhez ért, halk sóhaj hagyta el a számat.
-Istenem de imádom az ízedet. El sem hiszem, hogy ilyen nedves vagy.
Mondta, miközben fölém tornyosult és vadul megcsókolt.
-Ezeket mind te váltod ki belőlem.
Karoltam át a nyakát, úgy húztam le magamhoz.
-Juj, de feltüzelt valaki.
Mosolygott édesen.
-Ha már elkezdtük, nehogy most hagyjuk abba.
Mosolyogtam vissza rá. Nem kellett ennél többet mondanom. Axel azonnal tudta a dolgát. Ujjait ki-be mozgatta bennem, miközben kényeztetett a szájával.
-Axel... Ha így folytatod, akkor nem fogom sokáig bírni.
Nyögtem, miközben hátam ívben meghajlott, annyira élveztem, amit velem csinál.
-Nem bírok betelni veled.
Jött fel hozzám mosolyogva. Érzéki csókot váltottunk, közben Axel belém hatolt, minek hatására számat egy nyögés hagyta el. Férjem belemosolygott csókunkba, de csípőmozgása nem maradt abba.
-Sokan mondják, hogy a vágy az évek múlásával alábbhagy. Viszont bennem egyre jobban ég és fokozódik, mióta veled vagyok.
Suttogja akadozva a fülembe. Szavai hallatára szemembe könnyek gyűlnek. Nem tudom, hogy a hirtelen haragú és nőcsábász pasiból, hogyan lett egy romantikus apa és férj. De én napról napra egyre jobban bele szeretek.
-Szeretlek Axel.
Suttogom, miközben egyszerre érünk a csúcsra. Remegő orgazmussal ajándékozott meg ma reggel is. 
-Én is szeretlek Szerelmem!
Csókol bele a nyakamba, majd mellkasára von. Miután légzésünk kezdett visszaállni a normális tempóra, Aiden úgy gondolta, hogy felébred, ezzel megszakítva a romantikus pillanatunkat.
-A fiunk tudja, hogy mikor kell időzíteni.
Neveti el magát Axel. Mosolyogva keltem fel az ágyból és gyorsan felkaptam magamra Axel egyik pólóját, úgy mentem be Aiden szobájába.
-Jó reggelt szép fiú.
Köszöntem neki mosolyogva, bár ő most a mosoly helyett, inkább hangos ordítással üdvözölt. Tudtam, hogy éhes. Mostanában végig alussza az éjszakát, ezért azzal hálálja meg, hogy majdnem minden nap ordítva kel, hogy ő éhes. Kivettem az ágyból és miután édes puszikat nyomtam az arcára, leültem vele az egyik székbe. Ahogy elkezdett szopizni, mintha elvágták volna a rosszkedvét.
-Le se lehetne tagadni azt, hogy a te fiad.
Állt meg mosolyogva az ajtóba Axel.
-Ha éhes vagy, akkor te is képes vagy ekkora hisztit lecsapni.
Jött oda hozzánk nevetve. Adott egy puszit Aiden fejére, majd az enyémre is próbált, de én ellöktem.
-Nem vagy vicces Axel. Nem is szoktam hisztizni, ha éhes vagyok.
Sértődtem meg rá. Aljas rágalom. Ha éhes vagyok, akkor közlöm vele, de nem hisztizek. Az nem ugyanaz.
-Most is éhes vagy igaz?
Neveti el magát, miközben leül a mellettünk lévő kanapéra.
-Ha hallanád, hogy mennyire korog most a gyomrom.
Kezdek el szenvedni.
-Na látod édesem, megmondtam, hogyha éhes vagy, akkor te is hisztizel.
Neveti el még jobban magát. Ezen már én is csak nevetni tudtam.
-Édeset, vagy sósat ennél?
Kérdezi a telefonjával babrálva.
-Mindkettőt!
Nevetem el magam.
-kész vagyok tőled te nő.
Forgatja meg a szemét. Felicia ma szabad napos, így ebédet ma én fogok főzni, viszont a reggeliről Axel gondoskodik most.
-Na megrendeltem a reggelinket. Kb 20 perc és itt lesz. Addigra végzel az etetéssel, aztán segítek tisztába tenni ezt a rosszfiút.
Csikizi meg Aiden talpát mosolyogva. Imádom azt, aki lett belőle. Mikor még közölte, hogy ő nem áll készen az apaságra. Aztán, ahogy megszületett a fiunk, ő 180 fölös fordulatot tett és egy igazi védelmező apa lett belőle, aki mindenből kiveszi a részét. Ezért míg én etettem, ő elment zuhanyozni. Halkan dúdoltam egy dalt, közben lassan ringatóztam. Axel pont végszóra érkezett meg. Kivette Aident a kezemből, hogy büfiztesse, így én is el tudtam menni zuhanyozni. Nagyon nehezen szakadtam el a forró fürdőtől, de a gyomrom egyre jobban korgott.
-Gyertek drágáim, ti is kaptok valami finomat.
Invitáltam a drága kutyáimat is egy kiadós reggelire. Amint leértem az emeletről az isteni reggelink már a pulton díszelgett. Axel ma is kitett magáért meg kell mondanom.

-Úr istenem! Éhen halok

Oups ! Cette image n'est pas conforme à nos directives de contenu. Afin de continuer la publication, veuillez la retirer ou mettre en ligne une autre image.

-Úr istenem! Éhen halok.
Dobtam be a számba egy epret. Gyorsan adtam a kutyáknak is reggelit, majd elkezdtem a finomabbnál finomabb kaját a számba tömni.
-Azért nekem is hagyjál kérlek.
Néz rám nevetve a férjem.
-Ne aggódj, a lepattanó a tied.
Kacsintok rá, majd teli szájjal elkezdem a pofákat vágni a gyönyörű fiamnak, aki hangos kacagással jelzi, hogy mennyire tetszik neki a dolog.
-Na szép! Még a fiam is úgy gondolja, hogy nekem jó a lepattanó.
Kezdi el játszani a sértődöttet. Dobtam neki egy puszit és folytattam tovább a reggelimet, amihez már Axel is hozzálátott.

Az ellenséggel ágyba bújni Où les histoires vivent. Découvrez maintenant