Az ellenséggel ágyba bújni

Tizenhetedik rész

Elérkezett az esküvő napja. Axel és én azóta nem is találkoztunk, hogy kiküldtem a szobámból. Nem beszéltünk egymással. Kicsit úgy érzem, hogy minden visszatér olyanra, amilyen volt a szerelmünk előtt. Utálni fogjuk egymást és csak kényszerből leszünk együtt. Voltam orvosnál, aki megállapította, hogy tényleg terhes vagyok. Hála az égnek a baba egészséges és erős a szívhangja. Senki nem tud a babáról, egyedül Axel Cole és én. Nem is tervezem még elmondani Ariának sem.
-Kicsit feszül a ruha a melleden drága barátnőm.
Jelentette ki Aria, miközben segített felvenni a menyasszonyi ruhámat.
-Tudom, mostanság fog megjönni, aztán tudod, ilyenkor megnő a cici.
Hazudtam neki. Ahogy megláttam magamat a tükörben, az öröm helyett inkább a bánat vette át rajtam az uralmat. Két hete még azt vártam, hogy ebbe a ruhába menjek hozzá életem szerelméhez. Most pedig inkább elmenekülnék. Elmondhatatlanul hiányzik Axel. 
-Hé! El ne kezdj nekem sírni.
Fogta meg a vállamat az én drága barátnőm.
-Én mindig itt leszek neked. És akármi van kimentelek. Leszarom, hogy ő a Capo fia. Legyilkolom azt a vén faszt is, ha kell.
Fogta meg az arcomat és letörölte róla a könnyeimet. Ezen a kijelentésén csak nevetni tudtam. Mindig tudja, hogy mivel vidítson fel.
-Szeretlek te kis Ribi.
Húztam magamhoz egy ölelésre.
-Én is téged. És ne szomorkodj. Nézz meg minket, hogy milyen bombák vagyunk. Az összes maffia faszkalap sóvárogni fog utánunk.
Nevetett, miközben forgolódott a tükör előtt.
-Max csak utánad. Nekem egyedül Axel lehet, de neki bárki.
Ültem le az ágyra.
-Amiről nem tud az nem fáj neki.
Kacsintott egyet vigyorogva.
-Jaj Aria fejezd be. Pont a Capo vagy a fia ne tudna semmiről?
Nevettem el magamat. Beszélgetésünket Cole zavarta meg.
-Indulnunk kell.
Jött be szomorúan a szobába. Aria odajött hozzám, megölelt és kiment a szobából.
-Annyira sajnálom Hazel, ha tehetném elszöktetnélek, de nem tudlak. A kezem meg van kötve.
Ölelt szorosan magához a bátyám.
-Nem kell Cole. Hátha Axel magához tér és újra olyan lesz, mint ezelőtt.
Azért mondtam ezt, mert tudom, hogy Axel is szörnyen van. Hallottam, hogy minden este odavan, kokaint szív és mocsok részeg.
-Menjünk.
Nyújtotta jobb karját, hogy kapaszkodjak bele. A földszinten találkoztunk az apánkkal, akinek az arcáról le se lehetett vakarni a mosolyt. Cole odaadott neki, nyomott egy puszit az arcomra és eltűnt az ajtón túl. Apám rám nézett és végigmért.
-Az öltözködéseddel és a megjelenéseddel sose volt gond, csak ne lennél ilyen önfejű.
Forgatta meg a szemét.
-Ezt most bóknak veszem William.
Kapaszkodtam bele jobb karjába. Ezután nem szóltunk egymáshoz. Álltunk az ajtóban és vártuk, hogy megszólaljon a bevonuló zene. A lábaim remegtek, a gyomrom liftezett, de mégis vártam, hogy megpillantsam Axelt. Kiváncsi voltam, hogy mit fog reagálni, ha meglát. Megszólalt a zene, az ajtók kinyíltak és apámmal karon öltve elindultunk. Rengetegen voltak. Mindenhol maffia és velük minimum két testőr.
- A legjobb üzletet kötöttem meg.
Vigyorgott az apám, miközben kísért az oltárhoz.
- Örülök, hogy neked csak egy üzlet vagyok.
Vetettem oda neki szemrehányóan.
Még ma se volt képes elengedni a seggfej hozzászólását, de nem törődtem vele. Csak vártam, hogy közelebb érjünk és Axel megforduljon. Mindenki felállt, ahogy megérkeztem. Voltak akik mosolyogtak, de voltak olyanok is, akik inkább elfordították a tekintetüket rólam, de én csak vonultam és vártam. Majd egyszer, amikor az út feléhez értem, megfordult. Szívem hatalmasat dobbant, ahogy megláttam őt a teljesen fekete szerelésében. Ahogy megpillantott szeme megcsillant, de próbálta leplezni, nehogy észrevegye ezt más is rajtam kívül. Nagyon nehezemre esett az, hogy ne mosolyogjak. Tekintetem Cole szemeit kereste, aki végig Axelt nézte, de mintha megérezte volna, hogy nézem, egyből rám emelte a tekintetét. Elmosolyodott és bólintott egyet. Tekintetem visszatért Axelhez, aki ott állt, mostmár egy méterre tőlem, kezében a csokrommal, amiben ott volt egy szál fekete rózsa.

Emlékezett rá. Tudta, hogy a kedvencem és tudta azt is, hogy mennyire nehéz beszerezni, de a kedvemre tett vele, akármennyire is vesztünk össze. Apám átadott neki, kezet fogtak és be kell valljam, apámat soha nem láttam ennyire vigyorogni, mint most. Legalább megszabadulok tőle. Odafordultam a vőlegényemhez és a szemébe néztem. Pupillái tágak voltak, de így is lehet látni benne a csillogást, amit már egy hete nem láttam. Ahogy elfordultunk a paphoz, alig hallhatóan mondta:
-Gyönyörű vagy! Alig várom, hogy ez a ruha ne legyen rajtad. Vissza kene adnod azt a csokrot, mert a farkam úgy ágaskodik, hogy szerintem mindenkinek szemet szúrna.
Kuncogtam egyet.
-Amíg kokaint szívsz, csak is gumival csinálhatjuk.
Suttogtam én is. Nem akartam, hogy a babának valami baja legyen azért, mert az apja kokainba folytja a bánatát. Ezek után a pap belekezdett a szövegébe

Hűséget fogadtam neki, de ez nem volt kölcsönös. Tudtam, hogy a maffia férjek soha nem fogadnak hűséget a feleségüknek, de ez mégis elszomorított engem.
-Kérem, csókolja meg a mennyasszonyt.
Fordult a pap Axel felé, akinek a vágytól csillogott a szeme. Magához húzott és szenvedélyesen megcsókolt. Egy hete vágyok erre a csókra és ma végre megkaptam.
-Még mindig szeretlek. Remelem ez kölcsönös.
Suttogta a fülembe, majd egymás ujjára húztuk a gyűrűt.