Huszonnegyedik rész

1.3K 40 1
                                    

Felöltözve álltam a szobánkban, azaz Axel régi szobájában. Ma fogjuk megtudni, hogy fiúnk, vagy lányunk lesz.
-Hova készülsz szerelmem?
Jött ki Axel a szokásos fekete szettjében.
-Itt az a kérdés, hogy te hova készülsz?
Néztem rá felvont szemöldökkel. Nem akarom elhinni, hogy elfelejtette a mai ultrahangot.
-Dolgozni szerelmem. Aztán kimegyek az építkezésre. Egész jól haladnak amúgy. Utána elmehetünk étterembe, ha szeretnél.
Jött oda hozzám és egy puszit akart nyomni a fejemre, de én elfordítottam tőle. Kérdőn nézett rám.
-Szerintem elfelejtettél valamit. De menj csak nyugodtan dolgozni. Majd én közlöm veled, hogy fiad lesz e.
Mondtam neki szemrehányóan, majd intettem a testőröknek és elindultunk az orvoshoz. Egy könnycsepp gördült végig az arcomon, amit követett még egy, aztán keserves sírásban törtem ki.
-Hazel, valami baj van?
Nézett rám Viktor a visszapillantóból.
-Semmi baj, csak a hormonok.
Töröltem meg az arcomat. Hála az égnek a babával minden rendben. Szépen fejlődik és már az arcát is megmutatta nekem. Eddig még egyszer sem láttuk, amikor együtt jöttünk.
-Nos, Miss Toretto. Kíváncsi rá, hogy kisfiú vagy kislány lesz?
Kérdezte mosolyogva a dokim. Elég sokáig hezitáltam.
-Lehetne, hogy egy borítékra leírná? A férjem nélkül nem szeretném megtudni.
Kérdeztem meg zavartan mosolyogva.
-Persze, ez természetes.
Adta oda a papírt, hogy letöröljem a zselét a hasamról. Ő addig felfirkantotta a nemét egy papírra és a borítékot odaadta nekem.
-Akkor Hazel, két hét múlva újra itt.
Mosolygott rám, majd kinyitotta nekem az ajtót. Annyira nagy volt a késztetés arra, hogy kinyissam a borítékot, de nem tettem. Kiváncsi voltam Axel reakciójára is. Mivel tudtam, hogy az építkezésen van, ezért egyből oda mentem. Amint odaértünk megpillantottam őt. Sárga kobakban volt és az egyik munkásnak magyarázott valamit nagyon, mert közben mutogatott össze-vissza. Tényleg nagyon szépen haladt az építkezés. Már a külső falak készen vannak. Hatalmas házunk lesz. Nem tudom mit kar vele Axel, mert hármunknak ez óriási lesz, dehát ő tudja. Lassan sétáltam oda hozzájuk. Axel meg mindig nem vett észre, ezért óvatosan végigsimítottam a hátán.
-Kicsim!
Vidult fel az arca, ahogy meglátott. Nyomott egy puszit a homlokomra és egyből otthagyta a munkást.
-Minden rendben a picivel?
Nézett rám kérdőn, közben pedig végigsimított a hasamon.
-Igen. Nagyon szépen fejlődik. Ma már az arcát is megmutatta.
Mosolyogtam rá.
-Annyira sajnálom, hogy nem tudtam menni. Teljesen kiment a fejemből.
Horgasztotta le a fejét. Én csak megsimogattam az arcát és adtam neki egy csókot.
-Nem haragszom. Én is túlreagáltam a dolgokat. A táskámban vannak a képek és a boríték, amiben kiderül a neme.
Vigyorogtam rá. Láttam a szemén, hogy felcsillant az örömtől.
-Menjünk a kocsihoz és nézzük meg. Már nem bírok tovább várni. Menni akarok vásárolni.
Húztam nevetve magammal.
-Tipikus nő. Már egyből vásárolna.
Nevetett ő is, majd átkarolta a derekamat.
-Amúgy, te egy hadseregnek építtetsz házat szerelmem?
Néztem rá mosolyogva.
-Nem. Ez a mienk lesz és a gyerekeinké. Három alatt meg sem állunk.
Húzta csábos mosolyra a száját.
-Te őrült vagy.
Csaptam nevetve vállon. Ahogy a kocsihoz értünk, idegesen vettem elő a borítékot.
-Annyira ideges vagyok.
Kezdtem el remegő kézzel kibontani.
-Akármi lesz is a neme, mi ugyan úgy fogjuk szeretni. Ezen semmi nem tud változtatni.
Fogta meg biztatóan a kezemet. Nagy nehezen sikerült kibontanom, majd egyszerre olvastuk el azt az egy szót a papíron.
-Istenem! Nem hiszem el! Fiam lesz! Tudtam!
Kapott az ölébe mosolyogva. Az örömtől, ami látszott az arcán, nekem elkezdtek potyogni a könnyeim.
-Ne sírj szerelmem. Erre vágytunk mind a ketten.
Csókolta le az arcomra lehulló könnyeket.
-Ezek öröm könnyek, hogy meg tudtam neked adni azt, hogy fiad legyen.
Bújtam mellkasába és szorosan magamhoz húztam.
-Annyira szeretlek Axel. Alig várom, hogy hárman legyünk ebben a házban.
Néztem mélyen a szemébe, ami neki is könnyes volt. Homlokát hozzáérintette az enyémhez és úgy beszélt hozzám.
-Én is nagyon szeretlek Hazel. Le fogom hozni nektek a csillagokat is. Semmiben nem lesz hiányotok.
Csókolt meg, majd elindultunk, hogy körbevezessen engem a birtokon. A hatalmas portán elképzeltem, hogy a gyerekeinkkel együtt fogócskázunk és játszunk. A lehető legjobb döntés volt, hogy hozzámentem. Csodálatos férj és csodálatos apa lesz belőle. Nála jobbat egyik gyerek se kívánhatna.

Az ellenséggel ágyba bújni Hikayelerin yaşadığı yer. Şimdi keşfedin