Jegyzetek a halálhoz

Napraforgó

Ma azt hiszem megértettem Adyt,
A remény, a szerelem elvakít,
De a boldogság a kín,
Lehet, csak bennem mértek el valamit

Mint egy óramű, mely folyton rosszul jár és recseg
Két hete, valami teljesen mást mondtam volna neked
Két hete, annyi erőm volt megmásztam volna minden hegyet
Csak hogy egy napból, egy percet veled legyek
Nem számított láttam az összes apró jelet,
Egy szempár mi távozik mellőled, de újra téged keres

Nem kérem, hogy légy velem
Légy boldog, légy boldog
Nem számitanak a régi dolgok
Csak a holnap s az, hogy fogok tollat

Minden a holnap mikor reggel, kérdezem hogy hogy vagy?
De végül, mint minden más,
Te sem vagy több, mint egy falat elmúlás

Én a papírra vésett napraforgó melletti tintafolt,
Láttam amit láttam, az első perctől tiszta volt,
Veled vagyok, vagyok utána ágyamon darabjaim el hagyom
A kezeim görcsben a hátadon, de mosolygok és ráhagyom

Hazudtam, mindössze egyszer
De nem neked, magamnak
Éjjel lángokban álló Havanna,
Reggel láng marta szavanna

Nem hiszek istenben, csak a szavakban
Elvesztettem mindent, téged is, csak a szavam van
A látszat mindig csak a puszta álnokság,
Mikor a szemembe néz, mint aki látott már

Szerelem 2020-ban,
Chh, csak smink és rúzs van,
De benned van még valami más is,
A hangod, ahogy jársz, talán a szemed és a szád is

Talán az, hogy pont olyan hibákkal teli vagy mint én,
Volt és lesz is jobb, mint én,
De sosem lesz pont olyan

Egy kis füzet, amit mutat sokszáz gondolat
Te vagy a rózsaszín ködöm, ami el űzi a gondokat
Csak írom a sorokat, elhagytam a pontokat
Kicsúsztak a kezem közül, hiába hajszoltam oly sokat

Nem a suli miatt megyek el
Nem a spuri miatt megyek el
Nem a srácok miatt megyek el
Nem a nevelők miatt megyek el
Nem miattad, te vagy az oka hogy eddig maradtam
Nem a fű vagy a közös zuhany
Nem a kaja vagy a büdös szoba

Azért mert te vagy minden,
Minden lélegzet és mozdulat
Minden ajtó és ablak,
Melyek mögött napraforgók laknak
Napról napra fordulnak, de mindig fényesek
Az idő metál protézisében én is szétesek

Nika csak ennyit mondok,
A többi túl nyálas és személyes
Köztünk nem voltak titkok ez vezérelt,
Bár születtem volna merésznek
Helyette megmaradtam, halhatatlan szerepben szerénynek.