Nem az fáj,
Hogy mással mentél el.
Hanem az,
Hogy azt hittem nem fogsz.Egy kicsit törtél belőlem.
S kezedben tartva elszaladtál.
Csak annyi kellett tőlem?
Konyhakésekkel szabdaltál.Szaladj, csak szaladj.
Hisz már az elején tudtad, hogy ezt teszed.
Annyira vak voltam mássá szerettelek.
Pedig egyszerű voltál, mint az egyszer egy.A madarak elszállnak.
Ha begyógyul a szárnyuk.
Milyen idilli lehet.
A párhuzamos világunk.
YOU ARE READING
Jegyzetek a halálhoz
Poetry23 mind megfogunk dögleni. Csak mondom. Befejezve 2023.05.21