Lámpa, gyulladás, indulás.
Zöldeken pirosokon át.
A lyukakon vicsorog rád.
Mielőtt még kimúlnál.Számolod az aszfalton a csíkokat.
Egy ismeretlen szám folyton hívogat.
Hagyod az üres telefon csöngést a kongásba fordulni.
A belső hangok felfognak mordulni hisz most unni.Lehetne akár a csendeket.
Forradásnak indult felkapart sebhelyek.
Hova tűnnek a büszke vesztesek?
Az idő homokja lassan elpereg.Benyit a szobába pucéran a változás.
Kézen fogod nem vársz tovább.
A ködfátylon nem látod át.
A pontok örökmozgó halmazát.
YOU ARE READING
Jegyzetek a halálhoz
Poetry23 mind megfogunk dögleni. Csak mondom. Befejezve 2023.05.21