Jegyzetek a halálhoz

Korlátozás

Bújjatok, balgák óvjon maszkotok.
A gázkamrában még senki sem panaszkodott.
Mert a felhők itt cián színű zuhanyrózsák.
A beton talpunk alatt a csempe.

Hiába sikoltsz, már pótolhatóvá tettek.
A kátrányba ragad az úton a lepke.
S te az arcodhoz nőtt szövetet sose veted le.
A nagy urak dugóját a szádból ki nem húzod.

A remény ural téged, hogy a mát még megúszod.
Arcodról a könny felszívódik nem pereg le.
Élj le egy életet te mindent félő ember.
A taknyodat és könnyeid belélegezve.