Jegyzetek a halálhoz

Törtek

Mennyivel egyszerűbb lenne a képlet,
Ha nem kéne számolnunk a sok töréssel.
Csak félresöpörnék az asztalról mindent.
Egymásban kavarognánk látva semmi sincsen.

Tudod csak egy lépéssel kéne közelebb jönnöd,
Majd arcodtól arcig a végtelenbe hajolni.
Talán akkor, egy pillanatra megszoknád a ködöt.
Meglátnád a rózsaszín eget a vasfüggöny mögött.

Lehet, hogy most kellett volna először csinálnom,
Azt ami miatt, annyiszor csalódtam másokban.
Elszakadt szalagkorlát vagyok te autó az árokban.
Nem ez lesz az utolsó, hogy hibázok.

Az érzések teremtenek kőszívünkben világot.
Engem tükröznek a szemedben a szilánkok.