Átírás alatt - A Harris lány (HP fanfiction)

(Kilencvennyolc) Örökre barátok

Daisy kihasználta a helyzeti előnyét. Mivel úgy ismerte a kastélyt, mint a tenyerét és a fiúk kölcsönadták neki a Térképet, könnyűszerrel elintézhette a rajtaütést.

Késő volt már, közeledett az idő a takarodóhoz. A vizsgák előtti utolsó véghajrá miatt alig alvó diákok óvatlanul bolyongtak a folyosókon a hálótermeik és a könyvtár között. Az sem volt ritka, hogy menet közben elbóbiskoltak. Daisy is álmos lett, ahogy őket figyelte.

Egyébként az egészre nem is lett volna szükség, ha Lily hajlandó szóba állni vele, de a lány már a fiúkkal sem beszélt. Daisy nem ismerte a részleteket, csak azt tudta, hogy pár nappal korábban csúnyán összevesztek Jamessel és azóta a kapcsolatuk viharosabb, mint korábban valaha. Őt pedig Evans a Szükség Szobájában történt szóváltásuk óta messze elkerülte.

Azóta pedig már több, mint egy hét eltelt, kénytelen volt hát durva eszközökhöz folyamodni.

Lily ásítozva fordult be a sarkon, karjában vastag könyveket vitt. Mikor elért a faliszőnyeghez, mely mögött a titkos folyosó nyílt és ahol Daisy várt rá, felsóhajtott.

—Idáig süllyedtél?—kérdezte, láthatóan a semmitől, de Daisy azonnal kilépett a szövet mögül.

—Fejlődsz. Okos dolog használni az érzékelőbűbájokat.

—Nem, mintha sokat számítana ellened, igaz?—Lily fintorgott.—Hiszen te sosem tanítanál olyasmit, amivel később veszélyeztethetnek téged.

—Ez csakis a tanítványon múlik—mosolygott Daisy.

—Akartad, hogy észrevegyelek.

Daisy biccentett.

—Nem láttam rá más lehetőséget, hogy beszéljek veled. Úgy tűnt, mintha kerülnél engem.

Lily szemforgatva tovább indult a folyosón, Daisy pedig mellé szegődött.

—Nem hiszem, hogy meglepett. Te mondtad, hogy nem vagyok szívesen látott vendég.

—Persze. Addig, amíg egyedül engem hibáztatsz Perselusért. Erről jut eszembe. Kibékültetek?

Lily felsóhajtott, ami egyértelmű nem volt, Daisy mégis némán várt a válaszra. Végül az Evans lány megállt az egyik ablak előtt, letette a párkányra a könyveket és kibámult az estébe hajló égboltra.

—Próbáltam beszélni vele, de... Eddig még nem került rá sor.

—Biztos sokat tanul az RBF-ekre.

—Nem—ingatta a fejét Lily.—Valamiért kerül engem.

—Biztos szörnyű érzés—morogta célzatosan Daisy, mire Lily lendületesen felé fordult.

—Nem akartam összeveszni veled—jelentette ki.—A barátom vagy, de korábban Perselus is az volt. Hiszem, hogy van még benne jó, csak nem hagyja felszínre jutni. Az pedig, hogy terrorizáljátok, csak méginkább ellehetetleníti, hogy valaha megnyíljon.

Daisy apró köröket rajzolt a párkányra. A langyos, esti szellő beszökött a nyitott ablakon és a tavasz egyértelmű jelenlétét hirdette. Nem illett a természet békéje az országban zajló dolgokhoz.

—Bocsánatot akartam kérni—jelentette ki Daisy.—Igazad volt, becsaptam Perselust és nagyban hozzájárultam ahhoz, hogy ott tartson, ahol. Nem gondoltam bele, hogy milyen hatással vagyok a körülöttem lévőkre, ez pedig hiba volt, amire nem keresek mentségeket. Ahogy veled viselkedtem, szintén elfogadhatatlan és...

—Daisy, elég!—szakította félbe Lily.—Én is elvetettem a sulykot. Meg sem hallgattalak titeket. Mostmár elhiszem, hogy... Lehetséges, hogy Perselus sem volt ártatlan.

Daisy nem értette, miért árasztja el ilyen erősen a megkönnyebbülés és miért érzi úgy, hogy menten sírva fakad, de úgy látta, Lily szemében is könnyek csillogtak.

—Ne veszekedjünk többet!—kérte halkan Daisy.—Túl fontos vagy nekem ahhoz, hogy elveszítselek.

Lily váratlanul megölelte. Először tétován, hiszen eddig nem sokszor ölelkeztek, majd mikor Daisy is átkarolta, erősen magához szorította.

—Soha többet nincs veszekedés—ígérte Lily.—Örökre barátok leszünk! Majd együtt játszunk a gyerekeinkkel és az unokáinkkal is. Minden nap összeülünk teázni.

Daisy felnevetett.

—Már alig várom.

Mindketten a Griffendél toronyba mentek, bár a Dámát csak nehezen lehetett meggyőzni arról, hogy Daisyt is beengedje. Végül az törte meg a festmény ellenállását, hogy Daisyt a Süveg a griffendélbe is beosztotta, így részben legalább a ház tagja. Mindenesetre a Dáma megígértette velük, hogy Daisy Lily szobájában fog aludni.

Bent azonban néma vigyorral búcsút intettek egymásnak és Daisy a fiúk hálószobájába ment, ahol befészkelte magát Sirius mellé.