I'll love you always and forever... (Mason Mount ff)

9.rész

-Hogy mi? Mason érez irántam valamit?-mosolyodtam el.
-Ahaaam! De majd ő is elmondja... Tudom, hogy az ő szájábol akarod hallani.-mosolygott sunyin.
-Hát persze! Na menjünk vissza! Nem sokára hozzák a kaját.

Vissza mentünk aztán, Gi meg Lewi lassúztak, mama, apu, Debbie és Tony(id.)is videózták. Vissza ültem Mason mellé, aki ujra átkarolta a vállamat. Rá hajtottam a fejemet és jó mélyen beszívtam az illatát.

-Mason?-néztem fel rá.
-Mond drágaságom!-türt egy tincset a fülem mögé.
-Szerinted befessem a hajamat?-kérdeztem.
-Milyen szinűre?
-Csak a végét szőkére!
-Úúúú ahaaam! Tuti jol állna.
-Nem szeretem amikor bókolgatsz... Olyan zavarba ejtő...
-Tudom! Én meg szeretem ha elvörösödsz!
-Inkább vedd be a gyógyszert! Tessék!-adtam a kezébe egy fájdalom csillapítót.
-Köszi! De nem fáj!
-Nem érdekel! Vedd be!
-Igen is anyu!
-Baj van Mase drágám?-nézett ránk hirtelen Debbie.
-Nincs anyu!-mosolygott kisfiúsan.
-Jaj de édi vagy így!-mosolyogtam.
-Én mindenhogy édi vagyok!
-Hát hogy a viharba ne!
-LUNA! EZ A NO GUIDANCE!-kiáltotta Jaz.

Feláltunk az asztaltol és táncolni kezdtünk. Jazzel ez a kedvenc számunk. Mindig torkunk szakadtából énekeljük az autóban, mikor megyünk plázázni. Ez most sem volt másképp... Zengett az egész vendéglő...

-Yeah, oh, oh
Baby, you got my heart
None of these niggas is fuckin' with your spot, ooh
Shorty ain't fuckin' a player
All them lame bitches got the key to they heart, ooh
Ain't built like that
None of them niggas is gettin' in my bed, ooh
Shorty ain't built like that
Baby, I got you
I don't wanna play no games, play no games
I don't wanna play no games, play no games
I don't, I don't, oh
I don't wanna play no games, play no games, ooh
All these lame niggas keep pissin' me off
All them lame bitches tryna fuck with your heart
I know you what want, I ain't fucking you off
Bae, you deserve it all, I know who you are!-üvöltöttük.

Miután lejárt a szám egy Ariana szám jött még hozzá a Dangerous Woman. Persze ezt is végig üvöltöttük. Miután  ez is lejárt vissza ültem Mason mellé.

-Nem vagy semmi! Végig üvöltöttél egy olyan számot ami a közösülésről és a négerekről szó!-nevetett a legjobb barim.
-Tudom... De ez a kedvenc számooom!-lihegtem.
-Persze...volt időm rájönni amig a plázába vittetek... Többet nem megyek veletek plázázni...
-Szegénykém!!!-nevettem.-Majd megyünk csak ketten!
-Oké... Óóóóké....
-Bort?-nyujtottam felé a poharam.
-Nem köszi... Már ittam egy pohár pezsgőt. De ez neked hányadik pohár?
-Asszem' a második..
-Oké többet nem ihatsz! Max fantát vagy kólát.
-Nemár!
-Nem akarom, hogy holt részeg legyél aztán valami bokron hagyd a bugyidat...
-Bolond!

Olyan délután 3 fele kihozták a hideg tálat, utána a levest meg a másodikat, aztán olyan 5 fele meg jöhetett a torta vágás. Lewiék felvágták a tortát, majd ettünk, beszélgettünk kicsit, majd a felnőttek elmentek táncolni. Masonnel ketten maradtunk az asztalnál. Ő telefonozott én meg merengtem.

-Hé! Jössz táncolni?-nyújtotta a kezét mosolyogva.
-Persze!

Hogy mit látnak az öregek? Két huszon éves köztük táncol. Mason a karjait szorosan a derekam köré fonta, én meg a nyakára helyeztem a kezemet. Mivel sokkal magasabb nálam, még magassarkúban is, ezért teljesen kényelmesen rá helyeztem a fejemet a vállára és csak élveztem a jelenlétét. Miután letáncoltunk egy számot én leültem, mert Masey, Gi-vel táncolt. Töltöttem magamnak még bort, mert finom volt, aztán Masey telefonja felvillant. Nem szokásom megnézni, de ez érdekelt. Chloe... Az exe... Aki miatt annyit sírt... És most megint vele beszél? Nem hiszem el... Feloldottam a telefonját és majdnem elsirtam magam.

Chlo❤️❤️: Oksi Mase! Akkor holnap este nálad tali! Jó éjt! ❤️🤗

Na nem! Én leszek Masonnel holnap este! Nem ez a ribanc! Cöh! Mit gondol ez magárol? Azt hiszi, hogy simán vissza kérheti magát Mason életébe! Ez fel háborító! Lecsaptam a telefont az asztalra és duzzogva belekortyoltam a boromba.

-Na mizu?-vágta le mellém magát Mason.
-Semmi, kimegyek levegőzni.-álltam fel.
-Megyek én is!
-Nem! Maradsz! Meg izzadtál! Megfázol! Maradj mindjárt jövök!

Kimentem az étteremből és a szembe lévő kis ABC-be mentem. Életemben nem gondoltam volna, hogy én ezt fogom tenni, de vettem egy csomag cigit. Igen, Luna Baker cigit vett este 9kor. Megálltam az étterem előtt és meggyujtottam.

-Hát te meg mit csinálsz?-nézett hülyén Mason.
-Semmit!-rejtettem el a hátammögött a cigi szálat.
-Aham... Füstölsz! Ja és büdös cigi szagod van! Szolj ha leszoktál róla...-ment vissza az étterembe.
-Istenem...-szívtam bele még egyet.

Eldobtam a francba az egész csomagot, és elmentem sétálni. Sötétedés után volt már és én a parkban sétálgattam.

-Oké Luna...ne sírj... Ne sírj... Mason nem hülye, nem fogadja vissza Chloet...-motyogtam magamba.-Mély levegő...
-Luna?-szolt valaki a hátam mögül. Teljesen elsáppadtam, és minden erő kiment a testemből. Amikor megfordultam hatalmas kő esett le a szívemről.
-Mi történt? Jól vagy?-kérdezte Jorginho.
-Persze... Igen...-töröltem le egy könny cseppet.-Mit keresel itt ilyenkor?
-Esténként szoktam itt futni, most végeztem!-válaszolta az olasz.-Gyere, mesélj!

Kitöntöttem a lelkemet Jorginho-nak. Mindent elmondtam neki, persze sírás nélkül nem bírtam ki. Azt is elmondtam, hogy Maya-rol senki nem hallott hétfő óta, és nem is ír vissza, meg nem hívott. Meg azt is, hogy mi a helyzet Masonnel...

-Ne sírj! Gyere ide!-ölelt magához.
-Ne haragudj, hogy a problémáimmal terhellek, de senkinek nem tudom elmondani...-szipogtam.
-Ugyan! Semmi baj!-simogatta a hajamat.
-LUNA!-hallottam meg Mason hangját. Ezer közül megismerném...-Az Isten szerelmére! Halálra aggódtuk magunkat!!! Még is hogy gondoltad, hogy nem szolsz?-közeledett. Továbbra is szorítottam Jorginho-t és egyre jobban hullottak a könnyeim. Mason oda ért hozzánk, és ahogy megláttam az arcát, elengedtem Jorginho-t és elfutottam. Lehet hülye ötlet volt, lehet nem de nem bírok Mason szemébe nézni...

-LUNA! ÁLLJ MEG! KÉRLEK...-futott utánam Mason.-KÉRLEK!-kiáltotta sírós hangon. Össze szorult a szívem és megálltam.-Luna! Istenem! Annyira aggódtam érted!-ölelt át.-Mi ütött beléd?-nézte az arcomat.
-Semmi...-kémleltem a fákat.
-Nézz rám Luna! Nézz rám!
-Ne haragudj Mason... De nem akarom, hogy megint hónapokig a padlón legyél...
-Mi? Miről beszélsz?
-Chloe-rol...
-Te kémkedsz a szerelmi életem után?
-Mi? Nem dehogy, csak...
-Mindent értek Luna... Mindent... Jorginho... Vidd haza, ha haza akar menni! Ha meg nem akkor vidd ahová akar! Nem szállítok megbízhatatlan személyeket!

Megfordult és faképnél hagyott. Jorginho karjaiba borulva sírtam.

-Haza vigyelek?-kérdezte.
-Ne! Vigyél a vendéglőhöz...-szipogtam.

A vendéglőhöz érve, láttam, hogy Mason kint magyaráz valamit Jaz-nek és közben sír.

-Köszi, hogy elhoztál! Írok még oké?-mosolyogtam rá fáradtan.
-Rendi! Szia Luna!-mosolygott.
-Szia Jorgi!-becsuktam a kocsi ajtaját és Masonék fele vettem az irányt.-Mason! Kérlek hadd magyarázzam meg!-könyörögtem. Megfogta a kezemet és behúzott a wc-k fele.
-Hallgatlak! Mi volt ez az egész? Nem szoltál! Tudod mennyire aggódtam érted? Amikor megtudtam, hogy nem vagy itt egyből szörnyűségekre gondoltam!-folyt le egy könnycsepp az arcárol.
-Figyelj... Sajnálom! Tényleg... Nem akartam kutakodni, de amikor megláttam Chloe nevét a képernyőn, nagyon kiváncsi lettem, hogy mit irt, aztán láttam, hogy holnap este találkoztok felforrt az agyvizem! Egyszerűen nem tudtam elhinni, hogy ujra bedöltél neki! Megint meg fogja tenni veled! Féltelek Mason érted? Aztán a cigi az meg azért volt, hogy megnyugtassam magam! De nem jött össze aztán elmentem sétálni,hogy kiengedjem a feszültséget, de aztán nem birtam és hát ugye ott volt Jorgi és neki kisirtam magam... Mert neked rólad nem panaszkodhatok...
-Köszönöm, hogy így aggódsz értem...-mosolygott,majd szorosan megölelt.
-Ez természetes...de akkor nincs harag?-néztem fel rá.
-Nincs!

Utálom ezt az egész napot! Remélem majd minden jobb lesz...