I'll love you always and forever... (Mason Mount ff)

22.rész

Az ajtónál szerencsétlenkedtem mikor Mason kezeit éreztem meg a derekamon.

-Luna... Istenem kérlek!-könyörgött.
-Elegem van belőled egy örök életre Mason kibaszott Tony Mount!-üvöltöttem.
-Engedd, hogy megmagyarázzam!-támasztotta meg az ajtót a tenyerével.
-Nem szeretném hallani azt, hogy Sophiára kened az egészet!-mondtam erőtlenűl.
-Nem, nem! Itt most rólam van szó! Kérlek engedd, hogy megmagyarázzam! Ne legyél makacs!-tolta meg az ajtót. Végül beadtam a derekam és beengedtem. Leült a konyha pulthoz én meg neki döltem a hűtőnek.
-Szóval, itt most én vagyok a hibás, mert elmentem egy buliba elfelejteni minden stresszt, de megláttam, hogy Sophia italába keverni akarnak valamit ezért gyorsan autóba ültettem és elvittem hozzám... És abban a ruhában olyan volt, mint te és egy pillanatra elveszettem az agyamat és neki estem a lánynak. Sehogy nem tudlak elfelejteteni Luna! Az életem legeslegfontosabb része vagy! Hiányzott a tested és próbáltam ezt Sophiaval kárpótolni, de ő soha nem lesz olyan, mint Te! Sajnálom, hogy ezt tettem és a dolog előtt mindent megbeszéltünk és bevalotta, hogy hülyeség volt az egész és, hogy sajnálja nagyon.-piszkálta a bőrt az ujján. Szóhoz se tudok jutni... Itt ül velem szemben a legjobb barátom és éppen bevallotta, hogy nálam senki nem jobb.
-Nem kerestél, mióta haza jöttünk a Fülöp szigetekről...-suttogtam alig halhatóan.
-Tudom és rettenetesen sajnálom!-állt fel a székről. Közelebb jött hozzám és szorosan magához ölelt.-A világ legrémesebb születésnapja a mai...-dünnyögte.-Meg tudnál nekem bocsátani?
-Nem-feleltem egyszerűen. Mason arcára kiült a csalódottság. Elengedett majd a könnyeivel küszködve bólintott, majd elhagyta a házat.

Nem tudom honnan jött az az ötlet, hogy meg akarom ölni magam, de elő vettem a torta szeletelő kést és egy öngyujtót. Letoltam a nadrágomat és a belső combomat kezdtem el égetni. Hiába ömlött belőle a vér, még azért is tovább égettem magam. Mikor kellően mély sebet csináltam a combomra, a karom következett. Az alkaromból kiálló eret készültem megvágni, mikor valaki benyitott a házba. Az ijedtségtől a kés csak megkarcolt, de a combomból továbbra is ömlött a vér.

-Azta kurva élet!-rohant hozzám a nővérem amint meglátott a márvány padlón ülni.-Te nem vagy fix! LEWIS! HOZZ GÉZT!
-Engedj el Georgia...-suttogtam teljesen erőtlenűl.
-Te teljesen megőrűltél?-kiáltott rám.-Meg akarod ölni magad?!
-Csak hagyj itt... Egyedül...-motyogtam az ájulás határán.

És innentől képszakadás. Arra ébredtem, hogy a kórházban vagyok és, hogy Mason fogja a kezem. Óvatosan felé fordítottam a fejemet, hogy a könnyes szemeibe tudjak nézni.

-Istenem! El sem tudod képzelni mennyire de mennyire aggódtam érted!-sóhajtotta megkönnyebbülten. Elfordítottam a fejemet és valahogy kirángattam a kezeim a keze közül. Áldom az eget amiért a nővérke bejött és kitessékelte Mountot, hogy fel tudjak öltözni. A nagyon kedves nővérke rám adta a pólomat meg a nadrágomat és vissza fektetett az ágyba, hogy amig hozza a papírjaim pihenjek. Hát persze Mount ujra bejött, de mostmár Lew és Gi is vele jött.

-Luna Baker te nem vagy fix! Normális vagy te?-hisztériázott a nővérem.
-Georgia! Ne kiabálj!-hurrogta le Mason.
-Te csak pont hallgass! Miattad történt az egész! Te szarházi!
-Hé, szívem nyugi!-ölelte át Lewi a nővérem derekát.
-Lun...-kezdte Mason közelebb hajolva.
-Na ki is a hölgy hozzátartozója?-érdeklődött a nővérke.
-Én!-felelte Mason és Gi egyszerre.
-Őőő... Oké akkor adom a fiatal embernek-nyujtotta oda Masonnek a papírjaim.

Az ágyamba ébredtem, betakargatva és egy kart éreztem a derekamnál. Tudtam, hogy a Masoné, mert Ő szokta a hasamat is teljes egészében átkarolni. Próbáltam megmozdulni, de ahogy megemeltem a bal lábam éles fájdalmat éreztem. Egy gyors mozdulattal átfordultam a másik oldalamra, hogy Mason mellkasának tudjam dönteni a fejemet. A fájdalomtól megszorítottam Mason karját, mire ő a combomra helyezte a kezét. Nem tudom hogyan csinálta, de elmult a fájdalom.

-Szeretlek...-dünnyögtem a mellkasába.
-Én is téged-puszilta meg az arcomat Mase.

Halihó! Mason és Luna továbbra is maradjanak össze veszve vagy béküljenek ki? Döntsetek ti, mert én nem tudok! ❤️