I'll love you always and forever... (Mason Mount ff)

1.rész

Végül arra jutottunk, hogy rendelünk pizzát meg nézünk valami komédiát. Megrendeltük a pizzát és most jelenleg a kanapén ülve bámulom a telefonomat, hogy hátha hívnak az egyetemről. Mason még nem tudja, hogy Manchester-be fogok költözni... Az egyetem az ott található és én eddig itthonról tanultam az órákra.

-Lunc...-szólított meg Mason.
-Hm? Igen? Mi a baj?-néztem körbe a lakásban.
-Semmi... Csak megjött a pizza...-válaszolta.
-Ja oké! Megyek már!

-Tessék a pizzád... Hozok kést és villát.-tettem le Mason elé a dobozt.
-Nem kell... Hagyd majd én!-mosolygott.
-Hát jó...

Leültem az asztalhoz és falatozni kezdtem mikor hívtak.

-Bocs ezt fel kell vennem!-futottam fel a lépcsőn.-Haló! Jónapot! Igen itt Luna Baker! Rendben nagyon köszönöm! Akkor majd augusztus végén találkozunk! Köszönöm, viszlát!-letettem és eldobtam a telefonomat.-EZAZZZZZ EZAZZZZZZZ EZAZZZZZZZ EZAZZZZZ!
-Mi történt?-rontott be Mason.
-Khm...semmi...-motyogtam
-Luna miért titkolózol előttem? Elvégre legjobb barátok vagyunk nem?
-De igen... Sajnálom...
-Szóval? Akkor mi ez a nagy öröm? Had örüljek én is!
-Nem fogsz neki örülni... De.... Felvettek Manchester-be... És oda fogok költözni!
-H-h-hogy mi? Elköltözől?
-Igen... Sajnos a kollégiumba...
-De-de miért nem jó itt az Oxford? Az közel van és nem kell elköltöznöd!
-Sajnálom Mase... De én kevés vagyok az Oxfordhoz...
-Ne butáskodj! Okos lány vagy! Tudom én!
-Figyelj Mason... Meg fogjuk oldani... Minden nap este videochatelünk, és hétvégén akár mikor találkozhatunk! Meg amikor meccsed lesz majd a City-vel vagy a Uniteddel akkor is találkozhatunk a meccs után!
-Mit fogok én kezdeni nélküled Luna?-csuklott el a hangja.
-Hé! Ne sírj! Meg leszel nélkülem! Mindig is jól el voltál nélkülem...
-Ez nem igaz!
-Jolvan... Ne sírj!-letöröltem a könnycseppet az arcárol és szorosan magamhoz húztam Masont.
-Ugye soha nem fogsz lecserélni?-nézett rám boci szemekkel.
-Soha! De Masey... Még van a költözésig 3 hónap! Addig tudod mennyi mindent csinálhatunk?
-Jó... De...
-Shhh! Nincs de Mason! Na és most hagyd abba ezt a puhányságot! Menjünk enni!
-Szeretem amikor ilyen vagy!

Lementünk kajálni aztán még túl korán volt ezért elmentünk egyet sétálni a parkba.

-Te Luna! Megyünk a csapattal majd Mykonos-ra mindenki hozza a barátnőjét jössz te is?-kérdezte.
-De Mason... Én nem vagyok a barátnőd...-néztem rá értetlenül.
-Tudom, tudooom! De csak, hogy ne legyek az egyedüli aki nem visz majd senkit magával...
-Jójó! Megyek!
-Ezazz! Köszi!
-Hé! Menjünk már be a boltba és vegyünk Bagoly Berti féle drazsét, menjünk haza és nézzünk Harry Pottert!!!
-De Luna! Tudod, hogy utálom a HP-t....
-Masoon! Kérleeek! Megnéztem veled az Annabell-t!!!! Azért ennyit tehetnél értem...
-Ahj! Jó!
-Kösziiii, kösziiii, kösziiii! Imádlak!

Nyomtam egy gyors puszit az arcára és már rohantam is be a boltba. Amire Mason bejött én a kosarat tele pakoltam HP-s cuccokkal. Volt ott cukorka, pokróc, pálca, pulcsi és egy pizsama. Hiába vagyok 21 éves... Olyan vagyok mint egy 8 éves aki ha meglát minden hülyeséget kell neki...

-Te szent ég Luna... Nem úgy volt, hogy csak egy doboz drazsé miatt jövünk?-nézett rám furán Mason.
-De... Csak na... Heheh most ez van...-mosolyogtam rá.

-Ahj Lunaaaa! Miért kell elmenned? Miért nem volt jó magántanuló ként?-feküdt végig a kanapén Mount.
-Mert kezdődnek a gyakszik!-feleltem.-Aprópó... Mondtam neked bővebben, hogy mit fogok csinálni és mit csináltam eddig az egyetemen?
-Nem... Na mit?
-Koordinációs edző leszek! Azaz fogok majd menni különböző foci csapatokhoz gyakszizni!
-KOMOLYAAAAN? EL SEM TUDOM HINNIIII!!!!-ugrándozott Mason.-Hol lesz az első gyakszid?
-Pill megnézem... Július 13...azaz jövőhétvégén.
-De akkor mi játszunk Horvátország ellen!
-Oh... Igen...kicsibe ide van írva, hogy "England national team"... Nem láttam.
-EZAZZZ TE LESZEL A KOORDINÁCIÓS EDZŐNKKK!!!
-Annyira édes vagy mikor örülsz! Na de mostmár jöhet a HP-maraton?
-Ne haragudj Lun... De én most nem akarok meleg filmet nézni...
-Anyád a meleg! Akkor mit óhajtasz csinálni drága Tonykám?
-Ne hívj így! Utálom ezt a nevet...
-Jolvan Toncsika!
-Tudod mit Mercedes?

Mason felvett a vállára, mint egy krumplis zsákot és fel futott a szobájába, majd letepert az ágyára és csikizni kezdett.

-Neee Mason! Hagyd abbaaaa!-visítottam.
-Nem! Nem hagyom abba!
-Mount! Hagyd abba!

Mason fölém támaszkodva engem nézett. A tekintete a szemeim és az ajkaim közt vándorolt, majd egyre jobban közeledtünk egymáshoz....