I'll love you always and forever... (Mason Mount ff)

25.rész

Sziasztook! Bocsánat, hogy így eltűntem, de semmi időm nem volt és közben a nátha is utolért. Hoztam nektek egy hosszú részt, hogy ne maradjatok rész nélkül! Remélem megértitek és nem haragszotok! ❤️

További jó olvasást!❤️

Puszi

Cs
-----------------------------------------------------------

-Mason kérlek vedd már feeel!-toporogtam a szoba közepén.
-Mond!-szolt bele a telefonba sírós hangon.
-Jesszusom! Mase! Gyere haza kérlek!-könyörögtem.-Hol vagy?-nem szolt semmit csak egy nagy puffanást hallottam.-MASON!-sikitottam fel sírva.

Eszembe jutott, hogy Mase telefonján be van kapcsolva a lokátor és meg tudom nézni, hogy hol van. Havertznél volt... Habozás nélkül autóba ültem és villámgyorsan a házához mentem.

-KAI!-rohantam be az ajtón.
-Luna, de jó, hogy jössz!-mondta mosolyogva.
-Hol van Mason?-kiabáltam.
-Ja, ő a kanapén! Menj csak be!-vigyorgott a bögréjével a kezében.
-Mase, édesem!-guggoltam le mellé könnyezve.
-L-L-Luna?-nyöszörögte. Rögtön megcsókoltam.
-Én vagyok az szívem!-simítottam meg az arcát.
-Hé Luna! Most hívott a húgom, Mia, hogy ingyenesen át tudsz íratkozni a Londoni személy edzői egyetemre. Érdekel? Mia le tudná beszélni, hogy megtartsák a helyet neked -mutatott a telefonjára Kai. Masonre néztem aki felnevetett.
-Kai, nemrég diplomáztam!

Otthon

-Masey kicsim sajnálom, de nem állok még kész a gyerekre...-öleltem át a barátomat.
-Semmi baj édesem, majd holnap reggel elmegyünk a dokihoz!-puszilt bele a hajamba.-Tuchel edzőt keres amúgy... Ha érdekel...
-Mi? Tényleg?
-Ühüm! Holnap edzésen szólok neki!
-Köszi, szívem!

Másnap

Reggel az orvosnál kezdtünk. Szörnyű dolog az abortusz, de ha nem állok készen akkor muszáj leszek elvetetni a babámat. Így lesz a legjobb. Friss menyasszonyként fiatalnak érzem még magam.

-Biztos ezt akarod szerelmem?-tette a kezét a combomra.
-Igen, ezt!-bólintottam.
-Mrs. Baker, kérem fáradjon be!-szólt ki az asszisztens nő.

Mason egy csókot nyomott a számra, majd bementem. Furcsa, hogy nem betoltak a műtőbe, hanem én sétáltam be. A doki elő vett egy hatalmas tűt majd belém szúrta, hogy alaposan elérzéstelenűljön a hasam. Fogalmam sincs mit csinálhattak, mert nem értek hozzá de szívszorító volt látni az alig egy kis lencse méretű magzatot látni. Viszonylag hamar készen lettünk és az érzéstelenítő hatása is hamar elmúlt. Masonnek azt mondták, hogy ne hagyjon 2-3 napig fizikai munkát végezni.

-Mikor legyen az esküvőnk kedves menyasszonyom?-ült le mellém egy pohár borral a kezében.
-Hmmm, Júliusban! Mondjuuk Bora Borán!-áradoztam.
-Rendben édesem ha úgy szeretnéd!-hajolt közelebb, majd egy alig érezhető puszit adott a számra.-Beszéltem Tuchel-el, jobbulást kívánt és... Felvesz edzőnek és jól meg is fizet érte a klub!
-Mi? Nem mondoooood!-szöktem fel a székről,majd össze görnyedtem, mert éles fájdalom nyilalt a hasamba.
-Óvatosan édes szívem!

-Már úgy izguloook!-doboltam az ujjaimmal a combomon.
-Nyugi kicsim! Ismered a csapatot! Odáig vannak érted...-forgatta meg a szemét.
-Hé! Te most féltékeny vagy?-nevettem fel.
-Nem, de ami az enyém azt nem adom senkinek, te is tudod!-kacsintott rám, majd kiszállt az autóból. Én is kiszálltam aztán kézenfogva elindultunk a pálya felé.
-Lunaa! De rég láttalaak!-rohant felém Ben.
-Sziaa Beeen!-öleltem magamhoz a fiút. Mason után ő a másik legjobb barátom.
-Oké Ben mostmár elég lesz.-veregette meg a vállát Mason.
-HHHHAAHH URAM ATYÁM! TE EL VAGY JEGYEZVE?-ugrándozott Chili.
-Igeeen!-bólogattam.
-Majd el kell mesélj mindent!
-Oksi, majd hétvégén!
-Na, csapat!-tapsolt Tuchel.-Ő itt Luna Baker, Mason barátnője és Luna fogja mostantól tartani a koordinációs edzéseket a csapatnak. Jó munkát!
-Sziasztook! Én csak annyit szeretnék hozzá fűzni, hogy nem tűröm a sugdolózást a hátam mögött, szóval aki sutyorogni mer az megbánja. A másik meg, hogy legyetek fegyelmezettek és ezt külön kihangsúlyozom Mount-nak ha netán beindulnának a hormonjai, persze miközben csináljátok a gyakorlatokat lehet beszélgetni. Az edzés 2 órás lesz, fél óránkénti 5-10 másodperces pihenőkkel. Persze majd lesz 2-3 perc inni is.-mosolyogtam körbe.
-Nekem csak egy kérésem lenne!-emelte fel a kezét Mason.
-Na és mi az?-tetten csípőre a kezemet.
-A te érdekedben, ne nagyon mutogasd a hátsó feled, mert majd nem fogsz tudni járni!-kacsintott, mire a többiek felnevettek.
-Te csak figyelj és ne a hátsómat nézd!-néztem rá fenyegetően. -Na tehát egy alapos bemelegítéssel kezdjük!
-Luna gyere csak egy percre!-jött ki Tuchel az irodájából.
-Kezdjétek el, öm Ruben addig figyelj, hogy rendesen bemelegítsenek!-mondtam, majd elsiettem az iroda felé.

Mason szemszöge

-Remélem Tuchel nem csinál semmit a barátnőmmel...-gondolkodtam hangosan.
-Mase, te azt hiszed, hogy Tuchel bántaná a barátnőd?-vonta fel a szemöldökét Kai.
-Mi? Nem, dehogy!-hazudtam.
-De hát az előbb mondtad, hogy reméled, hogy nem csinál vele semmit...
-Ja, hogy azt mindenki hallotta? Nem volt szándékos...-nevettem kínosan.
-Nyugi haver! A barátnőd kemény dió, megvédi magát.
-De,de...
-Nézd csak már jön is!
-Itt vagyok! Remélem mindenki alaposan bemelegített!-mosolygott a csodaszép barátnőm.

Az egyik gyakorlat közben eszembe jutott amit vele tettem még év elején... Szörnyű ember vagyok! Hogy tehettem ezt? Nem is tudom miért bocsátott meg hiszen nem érdemlem meg! A szemeim megteltek könnyel és gondolkodás nélkül elrohantam.

Luna szemszöge

-MASON! GYERE VISSZA!-kiáltottam a barátom után.
-Hát ebbe meg mi ütött?-nézett utána Ben.
-Fogalmam sincs! Folytassátok, utána megyek!

Mi történhetett?