Ugyanaz az előadó terem, ugyanaz a prof, székek és az azokon helyetfoglaló diákok. Mintha az idő kereke meg se mozdult volna az egyetemen mióta utoljára itt jártam.
Az előttem heverő papíron válaszra váró kérdések hada sorakozott egy egy csavarral bennük mellyel a tanárok próbáltak félre vezetni minket. Egész szünetben ezekre fókuszáltam, figyelmem most mégis újra és újra elkalandozott.
Túl sok minden történt az elmúlt napokban amiknek nem kellett volna. Ebből a szempontból talán tényleg jobb lett volna ha New Yorkban maradok...
Csak nehézséget okozok a körülöttem lévőknek. Jungkook, Hyewon, Yoongi és Jennie... Mind csak azt általam generált hullámok között próbálnak levegőért kapni míg én a felszínen lebegek.
Jennie úgy csöppent az ügy közepébe ahogy a többiek, nekem akar segíteni... Megtehetné, hogy elsétál vagy ShinHye oldalára áll mégse teszi.
Mégha nem is vagyunk túl közeli kapcsolatban ő mindent egy lapra tett fel, hogy segíthessen nekem, de miért?
Talán mert egyenes. Nem kenyere a cselszövögetés mint ShinHyenek, ő akkor is az igazságot választja ha ez azzal jár, hogy akár ő maga megsérül. És mindeközben én aki a kialakult helyzetről tehet némán állok a háttérben míg figyelem ahogy mások megvédenek. Undorodom magamtól, ideje hogy a saját lábamra álljak nem akarom, hogy mindig mások védjenek meg...
- 10 perc maradt.- szólal meg a prof asztala mögül mire figyelmem azonnal a fali órára terelődik majd vissza a papírra.
***
- Köszönöm a munkájuk ha előre adták a papírjukat távozhatnak is.- hallatszik a tábla irányából mire sóhajtva vállamra kapom táskám majd a kijárat felé indulok.
Úgy érzem kicsúszott az irányítás a kezeim közül fogalmam sincs mivel kéne kezdenem. ShinHye kuszább hálót szőtt apám köré mint azt először gondoltam, de én is megkönnyítettem a dolgát azzal, hogy hanyagoltam a családom. Irónikus módon Hyewon az egyetlen aki jelenleg ezt a szerepet betölti...
Talán ideje lenne beszélnem apámmal hiszen még a Jungkook anyjával közös ebédet se sikerült elintéznem. Az ő történetük is befejezetlen... Vajon mi lenne most más ha őket nem szakítják szét? Apám boldog házasságban élne Jungkook pedig szerető családban... Velem és Minjivel is talán minden más lenne, talán még itt lenne mellettem. De Jungkokkal akkor is megismerkedünk és egymásba szeretünk az egyetemen ha mindez nem történik meg? Nem tudom... Túl sok a megválaszolatlan kérdés.
- Hahó, föld hívja Nanát! Most szándékosan ignorálsz?- egy pillanatra megfeledkezve magamról csapja meg fülem a nekem célzott kérdés de fejem csak akkor kapom fel mikor az előttem állóba ütközöm. A velem szemben lévő szőkeség csak úgy kapkodta levegőjét homlokán pedig izzadság cseppek csillogtak.
- Yuna?
- Jó reggelt, csak hogy észre vettél. Átfutottam utánad a folyosón de hiába kiáltottam a neved meg se hallottad.
- Sajnálom, nem vettem észre.
- Igen az nekem is feltűnt. Minden rendben? Vizsgákon is mintha teljesen máshol jártál volna nem jellemző rád hogy az utolsó 10 percben még a papírodba bújsz.
- Csak elfáradtam, neked hogy ment?
- Egész jól Taehyunggal végig mentünk szünetben az összes anyagon szóval nem lesz baj.
- Rendes, hogy segít neked örülök, hogy jól kijöttök.- mosolyodom el de az nem talál viszonzásra.
- Ami azt illeti mostanában annyira nem, elég sokat veszekszünk.
ВЫ ЧИТАЕТЕ
Perfectly You ( Jungkook FF.) BEFEJEZETT
Фанфик[ PERFECTLY WRONG FOLYTATÁSA] Naeun több mint egy év után visszatér Koreába de korántsem ugyanakként aki korábban volt. Apja tökéletes vezetővé formálta őt ez idő alatt és sikerült teljesen kiölnie magából érzelmeit. Jungkook a sokkoló viszontlátás...