Szőke hercegem fehér hajjal ✔️

52. rész

Előforduló hibákért bocsánat ^^
Jó olvasást ❤

- Megint mi a franc van? Most úgy őszintén - Kiabált Zack a telefonba ami kihangosítva pihent a kanapé előtti dohányzó asztalon amit körbe ültünk.
A srácok haza mentek, mi pedig  amilyen gyorsan csak tudtunk szintén rohantunk hazafelé. Zack táskájának alján volt egy másik telefon amiről bár nem tudom hogy, de tudott hívást indítani és fogadni úgy hogy ne lehessen lenyomozni. Arról felhívott egy számot, azzal beszélt pár szót valamilyen más nyelven, végül pedig meghallottuk Anthony hangját.
- Akkor mondom az elejétől. Nyomoztunk a kissrác apja után mikor hirtelen megszakadt a kapcsolat mindennel. Elment az internet és hiába akartunk bárkit is hívni, nem volt kapcsolható. Kerestük a feketén működtető telefonokat de valószínű mikor Robert elmenekült, vitte azokat is. Fogalmam sincs ki lehetett a tégla de volt kulcsa az irodámhoz. Ezt a mobilt is az egyik francia emberem adta ide. - Hallatszott frusztrált hangja a vonalban. Apa a másik szülőmet próbálta nyugtatni kevés sikerrel. Most még azon sem tudtam kiakadni hogy van francia embere.

- Szuper! Másik kérdés! Elárulnád nekem drága főnök, hogy Will és Josh mi a jó istent keres abban a kicseszett iskolában mikor őket is elfogtuk? - Sétált fel-alá barátom. Nagyon ijesztő volt így, meg sem mertem közelíteni. Helyette nevelő szüleim mellett ültem.
- Nem akartuk elmondani mert azzal csak jobban idegesítettük volna Eric-et. Ők is szöktek azzal a faszkalappal. Viszont azt hittük nem fognak vissza menni gimibe hanem meghúzzák magukat valahol. Úgy látszik nem mondtak le Ericről. - Nagyot nyeltem az elhangzottakra. Muszáj volt megszólalnom. Nem bírtam ki.
- Ha tudtátok, hogy visszajöttek az iskolába akkor miért nem fogtátok el őket megint? Vagy miért nem szóltatok a rendőrségnek? - Hangom halk volt, mégis akkor csend volt mindenütt, hogy kellően lehetett hallani. Zack is felém kapta rögtön a tekintetét. Most nem volt bent neki kontaktlencse, barna szemei ennek ellenére olyan sötétek voltak a haragtól, hogy el kellett kapnom a fejem róla.
- A szülők gazdagok. Az egyik emberem látta, hogy testőr viszi őket haza is és a gimibe is. Nem tudnánk őket feltünőség nélkül elrabolni. Ártatlan embereket pedig nem ölünk. A rendőrség semmit nem ér. Próbáltuk már de bizonyíték hiánya miatt elzavartak. - Elhúztam a szám. Vagyis Will és Josh még mindig annak a mocsoknak dolgoznak aki elméletileg valahogy tudomást szerzett arról, hogy itt lakom és most a városban lófrál. Zack a hajába túrva rogyott le a szőnyegre és könyökölt fel az asztalra.
- Akkor most a fiúknak vissza kéne menniük hozzátok? - Szólalt fel anya elsőnek mióta lent vagyunk. Egy pár másodpercig csönd volt, majd egy sóhajt hallottunk végül megint felcsendült Tony hangja.
- Nézze Mrs. White. Nem akarjuk Ericet rángatni városról városra. Jelenleg még ötletelünk, hogy hogyan kaphatnánk el, etért a biztonság kedvéért jó lenne ha megint ide utaznának. Magukat nem fogja bántani. Neki Eric kell, senki más. Ti pedig tudom, hogy szóltatok a többieknek de csak kettőtöknek kell jönnötök. Nem tudunk sokat a pasasról de annyit igen, hogy csak az ellenségeit támadja. Rajtunk kívül senki nem ejtett rajta semmilyen sebet így nem fog titeket zargatni. Holnap reggel a ház előtt lesz egy rendőr autó. Azzal jöttök ide. Nem szabad gyanút fognija. Arra sosem gondolna, hogy pont egy rendőr kocsiban utaztok. Szóval csomagoljatok. Holnap reggel 7-kor jöttök. - Mint egy végszóként pedig ránk is csapta a telefont.

Percekig síri csend volt a helyiségben. Az esőcseppek halkan koppantak az ablakokon ezzel kísérteties légkört kreálva. Fogalmam sem volt mi járhat most a többiek fejében. Abban viszont biztos voltam, hogy ez mind az én hibám. Ha vele maradok....ha nem szabadítanak ki....ha nem kellett volna velem foglalkozni ezzel őt felügyelet nélkül hagyva, akkor most nem kéne miatta rettegnünk. Szemeimbe könnyek gyűltek, így vezettem végig a szüleimen és szerelmemen tekintetem. Mindenki teljesen ki van készülve, velem az élen.
- Beszélek az igazgatóval holnap. Kiveszlek az iskolából és magántanuló leszel. - Szólalt meg a semmiből anyum. Nem ellenkeztem. Beleegyezően bólintottam miközben sós cseppjeim egymás után elkezdtek laszáguldozni arcomon. Zack felkelt ülő helyzetéből és elém sétálva leguggolt a térdeimre fogva.
- Nem lesz semmi baj. Vissza megyünk a búvóhelyre és kitalálunk valamit. Az az állat valószínű rá fog jönni, hogy elhagytad a várost szóval tovább fog keresni. Viszont most nem löklek a karmai közé. Ha törik, ha szakad de meg fogunk védeni. Meg foglak védeni! Akár az életem árán is.... - Fogta meg lágyan kezeim és összekulcsolva ujjainkat nyomott finom puszit kézfejemre.
- Más esetben azt mondanám inkább maradj itthon...De most én is azt mondom, jobb ha Zack-kel vagy. Ők jártasabbak már ezekben, meg tudnak védeni - Sóhajtott lehangoltan apa. Feléjük fordulva öleltem meg kettejüket egyszerre. Szeretem őket! Szívem szakadna meg ha történne velük valami, főleg ha miattam.