23. rész

2.4K 153 20
                                    

- De amúgy is, nem úgy volt, hogy Adam-éknél találkozunk? Miért jöttél el értem? - Kérdeztem meg végül.

- Nem akartam, hogy egyedül mászkálgass sötétben, meg hát így csak gyorsabb. - Rántott vállat. Ráhagytam inkább; igazából így tényleg jobb, mert igaz megyünk a nyár felé, de esténként mégis lehűl a levegő, plusz nem kell gyalogolnom.

2 perc múlva már be is fordultunk Adam-ék utcájába majd a háza előtt leparkoltunk nagy nehezen, mert alig találtunk helyet.
Mikor kiszálltunk a kocsiból végignéztem a 2 emeletes házon ahová gyakran átjárok, ha unatkozok.
- Biztos jó helyre jöttünk? Nem hallok zenét. - Nézelődött Zack jobbra, balra majd tanácstalanul rám én pedig ezt annyira aranyosnak találtam, hogy nevettem egy aprót. Megfogva a kezét kezdtem el húzni a buliház felé de az ajtó előtt megálltam.
- Azért nem hallasz semmit, mert hangszigetelt az egész épület. - Fogtam rá a kilincsre és nemes egyszerűséggel kinyitottam az ajtót, aminek túloldalán olyan hangos zene szólt, hogy a hirtelen hang miatt rá kellett szorítani a füleimre tenyeremet, a szemeimet pedig behunytam a disco gömb fényének hála.

Pár másodpercig vártam majd kinyitottam pislogóim és ismét megragadva Zack kezét húztam be a házba, végül a sarokban ücsörgő 3 haverom felé indultam, akik kalimpálva jelezték hol létüket.
2 szék még volt odakészítve gondolom nekünk.

Majd kiszakadt a dobhártyám a hangoktól és alig lehetett megmozdulni a hullámzó tömegben, de valahogy odaértünk hozzájuk, és míg én megöleltem a már kicsit ingatag lányt addig Zack lepacsizott a másik kettő fiúval, majd cseréltünk.
- Boldog születésnapot. - Húzott ki bőrkabátja zsebéből egy papírt Zack majd a vigyorgó Adam kezébe adta.
- Komolyan? Egy orvosi igazolás? Ennyi? - Húzta fel egyik szemöldökét a szülinapos majd körbeforgatta a lapot.
- Dátum nincs rajta, akkor használod fel és annyi napra amennyire szeretnéd. Tekintve, hogy ha nem a többiekkel jössz, akkor elkésel, az iskolában pedig néha látványosan szenvedsz, annyira unatkozol, gondoltam lerendezek neked egy igazolást, hogy ha nem akarsz bemenni és nem is vagy beteg, ne kelljen elmenned orvoshoz. - Rántott vállat Zack majd egy „férfiasan" baráti ölelés után leültünk.
- Én akkor tudod, nem adok semmit, hanem 1 héten keresztül, ha kérsz valamit a suli büféből, azt megveszem neked. Ezt beszéltük meg. - Néztem Adam-re, aki megerősítve mondandómat bólogatott majd hunyorítva kezdett el engem szemlélni.

- Neked mióta van monoklid? - Mutatott rá a fejemre, amire már Brandon és Kim is felfigyelt.
- Hát öhmm... - Néztem segítség kérőn a mellettem ülő fehér hajúra, de ő csak szomorúan lesütötte tekintetét. Még mindig bánja és ezt akárhányszor teheti el is mondja nekem.
- Will-ék megfenyegették Zack-et, hogy hagyjon békén, és akkor nem fognak engem bántani de ő egy hét után azt mondta nekik, hogy nem akar tovább köcsög lenni velem de Willék erre azt felelték, hogy a törlesztés annyi, hogy húzzon be egyet Zack vagy ők fognak de akkor az nem egy lesz így inkább Zack kiütött és így lett monoklim de mindent megbeszéltünk és nincs gáz. - Daráltam le gyorsan a lényeget majd a végén vettem egy nagy levegőt mert abból beszéd közben kifogytam és körbe néztem a társaságon. Adam lebiggyesztett szájjal hallgatta a történetet és mintha könnyeket láttam volna a szemében. Brandon még emésztette a hallottakat, Zack a felé eső combomra tette hatalmas lapát tenyerét, Kim pedig bámult maga elé.

- Na jó erre inni kell. Még többet. - Kapott fel valami női italt a piás asztalról a lány és rögvest a tánctérre vonult dülöngélni az üveggel a kezében.
- Ja, én is így vagyok vele, tett le mindenki elé egy pohár valamit Brandon aki bár nem szokott nagyon inni, mégis néha elengedi magát.
- Mi van ebbe? - Szagolt bele Zack.
- Asszem vodka, de nem vagyok benne biztos. - Rántott vállat Bran majd koccintottunk és már le is nyeltük a piát, ami végig marta a nyelőcsövem így grimaszba torzult az arcom. Hihetetlen, hogy 16 évesen eddig elmehetünk. Más szülők 17-18 éves korukban is féltik az alkoholtól a gyerekeiket.

Nem leszek olyan, mint apa. Nem fogok, részeg lenni csak iszok egy, max 2 pohárral és ennyi. Amúgy is itt alszunk, mert szoba az van dögivel.

Adam is lelépett a társaságunkból így hárman maradtunk. Zack, én és Brandon. Mikor már egy ideje csönd volt közöttünk hirtelen lettem figyelmes egy alakra, aki éppen felénk tartott. És az nem más volt, mint...
- Sziasztok. - Köszönt bátortalanul majd leült a Brandon melletti székre.
- Szia Kevin. - Köszöntem neki nagy mosollyal az arcomon, utánam pedig Zack is odadobott egy „Csá haver"-t de Brandon csak kiguvadt szemekkel nézett rá és nem is szólalt meg, ami az új jövevényt megmosolyogtatta.
- Feljössz velem egy kicsit? Mutatni akarok valamit. - Intett az emelet felé Kevin, Brandon pedig egy leheletnyi fáziskésés után ránk nézett kétségbeesett tekintettel majd vissza a választ váró fiúra, végül egy aprót bólintott és felkeltek a székekről. Én megszorítottam Zack kezét és mikor már a másik kettő eltűnt a lépcsőfordulóban, hirtelen rántottam fel és indultam utánuk.

Az egész olyan volt, mint egy filmben. Az előttünk lévő két fiú egymás mellett haladva keresnek egy üres szobát, mi pedig sunnyogva kommandózunk utánuk, azt várva mikor jön el az a tökéletes pillanat mikor is becsukódik a szobaajtó mögöttük, én pedig odaugorva zárhatom rájuk, kulcsra.

Mesélte Adam, hogy egyszer volt olyan hülye, hogy mikor unatkozott kisebb polc szerűségeket, vagy miket szerelt kívülre az ajtók fölé és minden olyan kis lyukba beletette a szobához járó kulcsot.

Miután megtalálta a megfelelő szobát a szerelmespár, Kevin előre engedte Brandont mi pedig kiléptünk a fal takarásából így a még folyosón álló fiú észrevett minket majd biccentett nekem egyet én pedig vissza és már el is indultunk Zack-kel a szoba felé. Miután Kevin is belépett, becsukta maga mögött az ajtót én pedig nem várva tovább, lekaptam az ajtó felől a kulcsot majd már kattant is kettőt a zár.
Győzedelmes vigyorral fordultam a vörös szemű felé, ki szintén mosolyogva, ingatta a fejét.

Ebben a pillanatban hallottuk, meg hogy a kilincs lenyomódik, de az ajtó nem nyílt ki. Erre az illető elkezdte verni azt, a kilincset pedig tovább nyomogatni, de a nyílászáró egy millimétert sem mozdult.

Természetesen Brandon volt az, mert Kevint beavattam a mindenbe még a gimiben. Elmondtam neki, hogy akkor én mit hogyan terveztem, amire annyi válasza volt, hogy ha sikerül ő benne van.

Kiabálást hallottam kifelé, az ajtót pedig még mindig verték, de mind ez csak tompán jutott ki hozzánk, mert ezek az ajtók is, ha nem a legjobban, de hangszigeteltek.

Megfordultam és elindultam a szemben lévő ajtó felé ahova benyitva szerencsére nem volt bent senki. Körbenézve vettem észre, hogy ez bizony Adam szobája, de ő most úgyis lent bulizik a többiekkel így nyugodtan foglaltam helyet az ágya jobb oldalán, Zack pedig végig rajtam tartva a tekintetét ült le mellém.
- Beszélgessünk.

2020.02.13.

20:42

Szőke hercegem fehér hajjal ✔️حيث تعيش القصص. اكتشف الآن