Szőke hercegem fehér hajjal ✔️

Epilógus

Információk:
1. Szóval elérkeztünk az epilógushoz! A következő részt remélem minél többen elolvassátok majd, már csak azért is mert lesz benne egy meglepetés a könyvvel kapcsolatban (már aki kíváncsi rá)

2. Van benne egy jó hosszú jelenet a tárgyalásról, viszont tuti, hogy valamit rosszul írtam, de őszintén megmondom se időm se kedvem nem volt nagyon utána nézni jobban, szóval aki kötekedni akar, hogy már megint hülyeségeket írtam, azokat várom sok szeretettel ♡

3. Hibákért elnézést! 5700 szó

Az egész hajnalomat a wc mellett térdelve töltöttem! Akár mit ettem a nap folyamán, minden ki jött belőlem, estére pedig odáig fajult a helyzet, hogy már akkor is feljön a savam, ha nincs bennem semmi. Egész pontosan ez 3 kerek napja tart. Ha lány lennék, megkockáztatnám azt az elképzelést, hogy terhes lettem! De mivel szerény személyem az ellenkező nem csoportját erősíti, így csak egy valami állhat a naponta rámtörő rosszullétek mögött...mégpedig a holnapi tárgyalás, ami végleg lezár minden elvarratlan szálat. Próbálok halkan szenvedni, hogy párom ne keljen fel, de úgy hallom megint nem sikerült. Fáradt zihálásom nem a leg csöndesebb, mégis a háttérben meghallom a meztelen talpak csattogását, végül pedig kinyílik a fürdőszoba ajtaja, és egy kócos hajú, éppen, hogy nyitott szemű fiú csoszog be és foglal helyet a kád szélén.

- Megint hánytál? – Kérdezte rekedtes hangon, amiből az aggodalom színtisztán kihallatszott.

- Ne haragudj... - Nyeltem egy nagyot, miközben próbáltam annyi erőt összekaparni, hogy legalább talpra tudjak állni és megmossam a fogam.

- Azért, hogy rosszul vagy, vagy azért, mert felkeltettél? Napok óta játsszuk ezt! Ha haragudni akarnék, akkor már az első alkalom után haza zavartalak volna. Inkább aggódom érted! – Hajolt előre, hogy elérjen, így puha ujjait arcomra tudta fektetni és végig tudott simítani rajta. Lehunyt pillákkal dülöngéltem jobbra-ballra és imádkoztam, hogy végre legyek már jobban. Még mindig Evelyn bérelt házában „lakunk". Úgy egyeztünk meg, hogy az ítélet hozás után haza megyek anyuékhoz, Zack pedig megpróbál beszélni a szüleivel. Tony-ék tegnap felhívták Zack-et, miszerint holnap kora hajnalban fognak érkezni, előre láthatóan olyan éjfél és 2 óra között. Viszont azt nem közölték velünk, hogy az éjszaka közepén beállítanak-e hozzánk, vagy keresnek valami alvásra szolgáló helyet.

- Jobban vagy már? – Cirógatott még mindig fehér hajúm. Hümmögéssel adtam tudtára, hogy már kicsit jobban érzem magam. Így hát össze kaparva szétszóródott darabkáim kapaszkodtam egyik kezemmel a falba, másikkal pedig karjába és eltántorogtam a kézmosóig. Hajam kissé izzadtan tapadt homlokomhoz, bőröm fal fehér volt, akár egy szellem. Szemeim alatt hatalmas, fekete karikák, amik a napok óta tartó kialvatlanságomról árulkodnak. Ajkaim ki vannak repedezve, néhol már megint vérzik.

- Fél 12 van...moss fogat, öblítsd le az arcod hideg vízzel, utána pedig vegyél be megint egy szem nyugtatót! Tudod, hogy attól mindig sikerül hamar elaludnod – Ölelt át hátulról szerelmem, tartva velem a szemkontaktust a tükrön keresztül.

Ez tart 3 kerek napja....

És még hátra van a java...

*Másnap*

- Pénztárca megvan, iratok megvannak, telefon megvan, ügyvéd a helyszínen...pipa! – Hát ez hülye...

- Megfelelő öltözék...pipa! – A tükör előtt állva igazgatta magán fekete elegáns ingjét, és a beállított haját.

- Nah, megvan minden, indulhatunk is! Pedig olyan érzésem van mintha valamit elfelejtettem volna! – Beszélt magához miközben elindult az ajtó felé. Kis híján ki is sétált volna rajta, ha Cameron nem ragadja karon és fordítja meg tengelye körül.