Ne gyere a szobámba. - BEFEJEZETT.

Part 31. - A zárt ajtó mögött.

- Ha nem engedsz ki innen sikítani fogok.

- Jaj, ugyan már, úgy sem mered.

- De, ugyan olyan hangosan fogok sikítani, mint amikor Nort dugott meg engem. – Hergeltem.

- Azonnal fejezd ezt be.

- Na miért, csak nem zavar téged? Akkor engedj ki, most azonnal.

- Miért engedjelek ki? Hogy fussál leszopni a testvéredet? – Azt hiszi kibaszhat velem. De téved, nagyon téved.

- Igen, megyek és tövig leszopom a nagy méretes farkát. -Az arca már kezdett vörösödni. – Utána szépen levetkőztetem és az íróasztalomon fogom leteperni és megbaszatni magamat vele.

- Fejezd be. – Olyan hangosan üvöltötte, hogy majd beszakadt a dobhártyám.

- Mert ha nem? Mi lesz?

- A picsába ezzel. – Hirtelen megfogott és a falnak nyomott, olyan vadul és hevesen kezdett el csókolni, hogy szinte nem is kaptam levegőt.

Mi történik itt? Eddig utált és egy picsa vagyok, most meg a falhoz nyomva csókol meg?
Leszartam, mert annyira jól esett újra a csókja, hogy azonnal felizgultam.
Karmoltam és magamhoz szorítottam, nem kíméltem kicsit sem.
Felhúzta a felsőmet és a mellemmel kezdett el játszadozni.

- Akarlak, most azonnal. – Nyögte.

- Szerintem nem akarod.

- Kurvára ezt akarom.

Hirtelen megfordított, a falhoz nyomta a felső testemet. Felhúzta a szoknyámat, és hallottam, hogy zörög az övcsatja, a nadrágja leesik a földre. Hamar félre húzta a bugyimat és a farkát a puncimhoz nyomta. Nem várt sokáig azonnal belém hatolt.

- Baszki. – Lihegtem.

- Azt hittem sosem fogom már ezt érezni.

Olyan gyorsan mozgatta bennem a hatalmas kemény farkát, hogy szinte csillagokat láttam. Szorított és elverte a fenekemet. Csattant a keze és én minden ütésnél egyre jobban felizgultam.
A mellem a falhoz nyomódott és a bimbóim keményebbek lettek, mint valaha.
Megfeszültem és elöntött a forróság. Remegtem az orgazmustól és a falat csapkodtam.
Mark is megfeszült, megszorított és elélvezett. Belém élvezett.
Folyt belőlem a forró ondó, Mark elhúzódott és a hátamnak döntötte a fejét.

- Nem tudod elképzelni, hogy mennyire hiányzott ez. – Súgta a fülembe.

- Nekem is nagyon. – A hangom itt megremegett. Észrevette.

- Anna, fordulj ide. Nézzél rám.

- Nem akarok. Nem tudok rád nézni. Amit tettem megbocsájthatatlan dolog.

- Nem vagyok hajlandó úgy beszélni veled, hogy nem nézel a szemembe.

Lassan megfordultam, és felnéztem a gyönyörű kék szemeibe.

- Nem tudom mi tévő legyek Mark. Kurvára hiányzol nekem és kurvára szeretlek téged, az a helyzet. Megcsaltunk Norttal és iszonyatosan bánjuk és bánt minket a dolog. Nem tudom már visszavonni, amit tettem. Tudom, hogy nem fogsz visszafogadni engem és ezt teljesen megértem.

- Anna, én... Nekem is nagyon hiányzol, és az érzéseim nem múltak el irántad, ez a dolog nem így működik. Ami most történt az... Nem tudom mi volt. Nehezen tudom feldolgozni, ami történt, én bíztam benned teljesen mértékben. Teljesen összetörtem én is ahogy a szívem is. De nem tudom, hogy tudnék e benned bízni még valaha.

- Kérlek ne is folytasd. Szerintem elég nagy büntetés nekem az, hogy elveszítettelek. Ami most történt, te is vágytál rá és én is vágytam. Akkor ez egy fajta búcsú volt tőled?

- Nem az volt.

- Mark legyünk őszinték.

Az órámra pillantok. Fél három van.
Azt a kurva, de elment az idő.

- Vissza kéne mennünk dolgozni. Lehet már várnak a nyomtatóra is. Nyisd ki kérlek az ajtót.

Mark a zsebébe nyúl a kulcsért, kattan a zár, nyílik az ajtó.
Elindultam, de megálltam mellette.

- Nagyon jó volt veled Mark. Szia.

- Szia.

Kiléptem a folyosóra, ami szerencsére üres volt. Vissza sétáltam a helyemre és folytattam a munkámat.
Ahogy néztem a monitort, égetni kezdte a szememet, éreztem, hogy egy könnycsepp folyik le az arcomon. Gyorsan letöröltem, és körbe néztem ki láthatta esetleg.
Maek pont ekkor lépett be az irodába és észrevette hogy az arcomat törölgetem.
Ez ennél szarabb már nem is lehet.