A mosoly mögött

Mit láttál?

Magamra csuktam a szobám ajtaját és az ajtónak támaszkodva fújtam ki az idáig bent tartott feszültséget magamból. A fejem még zsongott a rengeteg kérdéstől amikre választ kerestem szüntelenül.

- A halálunk közös helyszíne lenne a kapocs?
- Mi történt vele az erdőben?
- Alastor apa gyilkos lenne?
- Az ő bánat könnyei folytak az előbb a vállamon..
Gyorsan elhesegettem az ebből kiinduló gondolat menetemet, mert éreztem hogy a gyengéd érzelmek irányába tévedne..
- És vajon ki lehet az a titokzatos idegen?
- Talán az öcsém?
- Hogyan tudnám megtalálni?...Talán ha..

- ELÉG!!! -Órdítottam fel hangosan a szobámban, hogy megállítsam a kérdés áradatot a fejemben. Ha ezt így folytatom, esküszöm begolyózok inkább jobb lesz ha veszek egy jó forró fürdőt és relaxálok egyet.

Bementem a fürdőszobába, hogy megengedjem a kád vizét, majd kivettem az éjjeliszekrényemben korábban talált két asztali gyertyát és gyertyafényes fürdőt varázsoltam magamnak. A rideg falak a gyertyafényében annyira meghitt érzést árszatottak, hogy egy pillanatra megfeledkeztem arról hogy a pokolban vagyok.

Nem is kellett sok, hogy ledobjam a ruháimat és behuppanjak a vízbe, de miután az egyik lábam a kádba emeltem, beugrott. - Basszus a törülköző..- Ha jól emlékszem az ágyra dobtam..
Úgy ahogy voltam, meztelenül, kiléptem a fürdőszobából, de ahogy a szekrényre pillantottam a vér megfagyott az ereimben.

...

Alastor állt a szobámban közvetlen a szekrényem előtt nekem háttal és a plafont bámulta.

- Ezt keresed kedvesem? - Majd nyujtotta felém a törülközőmet, továbbra is a plafont bámulva.

- MI A FASZ??? - Ordítottam hangosan a látványra reagálva.

- Erre semmi szükség kedvesem. Kérlek, vedd el a törülközőt, hogy eltakard magad.

Kirántottam Alastor kezéből a törülközőt és gyorsan körbe csavartam magam.

- Elmondanád hogy mit keresel már megint a szobámban?? Mikor tanulsz már meg kopogni??

Alastor megfordult, és sejtelmes mosollyal lépett közelebb felém de megállt az ablakom előtt és kifelé bámult.

- Kiáltást hallottam..

- Megszokhatnád már hogy én ilyen kiabálós fajta vagyok,de ez akkor sem indok hogy csak így betörsz hozzám!

- Oka van annak hogy nem ajtón keresztül jövök hozzád, kedvesem. Továbbá, nem célom téged meztelenül látni.

- Köszönöm az értékes információt. Amint látod minden rendben, úgyhogy további kellemes estét! - Fordultam a fürdőszoba felé, jelezvén hogy részemről folytatnám a fürdőzést.

- Mit láttal a fejemben odalent a nappaliban? - Jött a kérdés a hátam mögül még mielőtt elértem volna a fürdőszoba ajtaját.

Nagyot sóhajtottam mert tudtam, hogy a forró fürdőből már semmi nem lesz.. legfejebb langyos, vagy talán még az se..

- Ezt meg honnan veszed? -Tettem fel a kérdést még mindig háttal neki, mert nem akartam rá nézni.

- Hehe.. Azt hitted nem veszem észre, hogy azóta kerülöd a tekintetem?

- Ez egyáltalán nem ig.. - Alastor a semmiből előttem termett, közém és a fürdőszoba ajtó közé állva.
Zavarba ejtően közel lépett hozzám és felém tornyosult, én pedig csak lassan fokozatosan tudtam felnézni rá de a szájánál, ami alattomosan mosolygot rám, megakadtam.

- Akkor most válaszolj úgy hogy a szemembe nézel.  - Alastor a mutatóújjával felemelte az államat, hogy a tekintetünk találkozzon.
Úgy izzotak a szemei a sötétben mint a friss parázs.