A mosoly mögött

A tűz

- Először is kezdjük azzal, hogy elcsúfítom a csinos kis pofikádat, úgy ahogy te a enyémet.. 
Aztán jöhet a tested többi része.
Sikítani fogsz majd a fájdalomtól, és én minden pillanatát élvezni fogom! - Zöld szemgolyói vakítóan világítottak a szemembe a két mély üregből az arcán. Tűhegyes fekete fogait megvillantotta felém ahogy elmosolyodott.

Hatalmas dühöt és gyűlöletet éreztem benne ami egyre csak hatalmasodott el rajta sötét auraként terebélyesedve felette.
Egyszercsak azonban más is megjelent mögötte. Egy másik emberi forma kezdett el kirajzolódni az árnyékából.
Alastor árnyéka jelent meg mögötte, ő azonban nem vette észre.

Az árny megkopogtatta az ápoló jobb válát , aki meglepedten nézett a jobb vála mögé, de az árny gyorsabb volt.
Már a balodalán állt, és  félelmetes mosollyal várta hogy az ápoló észre vegye, ahogy leellenőrzi a másik oldalát is.

- AZT A KURVA! .. Mi a fasz?? - Az ápoló annyira megréműlt, hogy el is engedett ahogy kezeit felmelte és hátra ugrott ijedtében.
Az árnyék hirtelen eltűnt, és helyette Alastor jelent meg személyesen hátra kulcsolt kezekkel, sejtelmes mosollyal az arcán.

- Nem szokás így bánni egy hölggyel.

- Te!! Hogy a faszba kerülsz ide?? Mit akarsz még tőlem??

- Ugyan..hát így kell üdvözölni egy régi ismerőst Roger? - Kérdezte Alastor, gonosz vigyorral az arcán.
Mindazon által, meg kell hogy kérjelek hogy hagyd békén a hölgyet.

- És még is mi a szarért tenném? Ne avatkozz bele, ez kurvára nem a dolgod.

- De. Attól tartok nagyon is az én dolgom. - Alastor egy kósza pillantást vetett felém, amit Roger pont kiszúrt.

- HÁH! Jah vagy úgy.. ő az egyik kurvád ide lent? Hát rohadtúl teszek rá! Ez a némber jutattot ide és úgy illik hogy viszonozzam a szívességet!-  Az ápoló már fordult volna felém, de Alastor démoni külsejét felvéve hirtelen megragadta a démon egyik karját és tőből kitépte a helyéről egy hatalmas reccsenéssel.

-ÁÁÁ!! A kurva anyádat!! Ezért halott vagy! - A Fa démon a másik kezéből indákat lőtt ki hogy elkapja Alastort de ő gyorsabb volt és elteleportált az útjából majd hirtelen megjelent a démon háta mögött és másik karját  fogaival megragadva,  kitépte a helyéről majd  látványosan ketté harapta azt.

- Te rohadt szadista fasz! Ezt még kurvára megbánod! Hiába téped le bármimet vissza nő! Elpusztíthatatlan vagyok látod?- Tekintetét a karjaira szegezte, azok pedig másodpercek alatt visszanőttek, mint ha csak a régiek lennének.

- Akkor ezt növeszd vissza ha tudod.. - Alastor csettintett egyet és a semmiből egy portál nyílt meg az ápoló mögött amiből hatalmas fekete polip karok törtek elő.
Megragadta és a magasba emelte démont aki kapálózva próbált kiszabadulni de a többi polipkar megragadta a kezeit és a lábait majd egyenként leszakította azokat utána pedig a nyakát erősen megragadva addig szorította össze míg végül lefejezte a démont.
Az ápoló feje élettelenül zuhant a földre és gurult elém, és mire felnéztem, a polip már sehol se volt és a portál is bezárult.
Alastor cipőinek kopogását verte vissza a beton, míg én jéggé dermedve bámultam az ápoló élettelen rönk fejét a lábam előtt. Fogalmam sem volt hogy Alastor ilyen erős.

- Nem esett bajod kedvesem? - Ujjaival felemelte a fejem hogy ránéztek, de én ellöktem a kezét és hátra léptem.

- Tudtál róla?

- Miről?

- Hogy ő az aki engem keres.

- Nem.