Kempf Zozo élete

Bokaszalag műtét

Mikor mondta az orvos, hogy beszél  kollégaival a műtétről, egyre jobban elkezdtem izgulni, félni, hogy vajon mi lesz a karrieremmel, bicómmal.
Úgy gondoltam írok Szonjának, mégis a haverom joga tudnia.

Zozó:
Szia Szonja! Tudom ritkán beszélünk gimis ballagásunk óta, de... Jelenleg a műtétre várok - írtam neki.
Közben ezt leírva, elküldtem neki a lábam.
Nem kaptam még rá választ.

Szonja:
Jézusom, Z mi történt?

Zozó:
Flair alatt elestem, nem volt bokavédő nálam, mert én hülye otthonhagytam..

Szonja:
Melyik kórházban vagy? Oda megyek ha megműtőttek, esetleg vigyek valamit?

Zozó:
Gyulai Pándy Kórház, baleseti. Hozhatsz kaját, ha szeretnél azért köszi.

Jól esett tőle hogy aggódik, ahogy faterom is. Majd láttam, hogy jön 3 orvos kicsit jobban elkezdtem aggódni.
- Készen állsz a műtétre? - kérdezet az orvos felém nézve.
- Igen, készen állok rá. - félve válaszoltam vissza. 
- Rendben van, akkor hozom a hordágyat.
Mikor elment a doki a kezem remegni kezdett, apu szerencsére mellettem megnyugtatott addig, hogy nem lesz semmi baj, és minden rendben lesz.
Majd odaértek az ággyal, és lefeküdtem.
Apa szava csak annyi volt, ahogy ránéztem:
- Bajnok vagy fiam! - könnyezve mondta.
2 óra hosszás műtét után.
Zoltán szemszöge:
Bementem Zozóhoz miután kihozták a műtőből. Leültem mellé, megfogtam a kezét, és vártam hogy felébredjen, olyan aranyos ahogy alszik, gyerek még hiába lett most 20. éves.
Zozó szemszöge:
Hallottam alvás alatt ahogy, fater beszél hozzám. Felébredtem az altatásból, de iszonyatosan fájt a bokám.
- Zozó de jó, hogy ébren vagy. - mondta megkönnyebülve apa.
- Apa?! Apu! Megnézed a bokám légyszí hogy miért fáj?
- Azért fáj Zozó mert most műtőtték, pár nap nem fog az fájni nyugi, te csak feküdj most, és pihenj - mondta a fiúnak.
Majd utána bejött az orvos, aki megnézte a lábamat.
- Hogy van? - kérdezett az orvos.
- Jól egy kicsit, igaz fáj
- Jó hírem van! - mosolygott az orvos.
- És mi az a jó hír doktorúr? - feleltem vissza.
- Hazamehet, nem kell itt aludnia, hiszen jól sikerült a műtétje. Viszont a rossz az, hogy 6 hétig nem bicózhat, gyógytornákra is járnia kell - Közölte velem az orvos.
- Rendben van, mindenen azon leszek, hogy felépüljek, egészségem most fontosabb.
Elment az orvos, apu meg segített felállni.
Apa lassan kisegített engem a mankóval együtt a kijárathoz, majd szépen mentünk a kocsink felé.
Apa ismét segített abban, hogy beüljek a kocsiba.
Mikor beszálltam már a kocsiba, akkor jött meg Szonja aki meglepődött, hogy hazaengedtek.
- Szia Zozó! Hazaengedtek?
- Igen, úgy volt vele az orvos otthon sokkal gyorsabban gyógyulna.
- De jó! Hoztam neked sütit, a kedvencedet hoztam.
- De aranyos vagy! Köszi! - át vettem a sütit.
- Szonja nem jössz velünk haza? - kérdezte a lánytól az apa.
- Nem muszáj hazavinni Zoli.
- Szonja, de hozzánk jönnél.
- Jólvan Zozó. - beszállt hátra a kocsiba.
Egész hazáig beszélgettünk, és jó hangulatban voltunk.