Kempf Zozo élete

Egyetemen

Bementem, és megnyítottam az instát.
Sok mindent nem láttam, így kiraktam egy story-t amin az egyetem van rajta. Utána magamról.
Az egyetem folyosója gyönyörű padló csempével volt megcsinálva, a termekben hatalmas hosszú padok voltak egymás mellett ahol rengeteg diák tudott ülni, és nagy kivetítőt raktak táblának.
Mikor bementem mindig furcsálltam, hogy miért így van berendezve. Nincs osztálytárs, csak egy random diák a padtársad is.
Nem minden terem ilyen, van egy ami ugyanúgy van elrendezve, mint a gimnáziumban.
Nagyon sok cserediák is jár ide, leginkább más országokból, akik nem is beszélnek nagyon magyarul.
A tanórák egész érdekesek voltak, volt amit abszolút nem értettem, hogy valójában miről is beszélt a tanár, de természetesen később elmagyarázta.
Volt egy lyukas óra, ami tök király mivel Jósa Danny-val megbeszéltem, hogy találkozzunk az egyik kávézóban.
A metrót várva álltam egy darabig.
Felszálltam a járműre, és elmentem a Deák-térig, Danny ott várt az egyik parkolóban kocsival míg oda nem értem.
A metrón nagyon nagy volt a tömeg, majd sokan leszálltak a Deákon, legtöbb emberen látni lehetett a feszültséget, az izgalmat, a fáradtságot.
Leszálltam a megállónál, a rengeteg ember zavart hiszen utálom a tömeget.
Lassacskán kiértem a parkolóhoz, ahol Danny már várt.
Láttam rajta azt a örömöt, hogy végre látjuk egymást, nagyjából egy év után
Pacsiztunk, és beültem a kocsiba.
Szerencsére Danny tudta, hogy melyik kávézóba kell menni, így csendben a telefonomat nyomkodtam; beszélgettünk is azért.
Beültünk a kávézóba, kértünk két ugyanolyan kávét.
Az épületben szép díszek voltak a falon, márványszerű mintával. Az asztalok egyenletesen voltak rakva, volt több ülőhely, ahol négy-öt ember is elfért.
A pincérek fekete-fehér egyenruhában szolgálták ki a vevőket.
Nagy volt a forgalom, volt híre a kávézónak.
Danny és én sokat beszélgettünk, szóba jött a floridai út is.
- Span, egyszer elkéne gyere hozzám Floridába - mondta lelkesen a fiú.
Nagyon örültem hogy Danny meghívott magához Floridába. Egy jó kis kalandot fogok magam mögött tudni idén, végre utazok, és tudok videókat is rakni a csatornára.
Miután megittuk a kávénkat, Danny visszavitt az IBS-re, mivel utolsó órám még volt.
Délután négyig az előadást kellett hallgatnom. A végén kissé elfáradtam, és unalmas is volt ezért néha telefonoztam. A tanártól jóval hátrébb ültem, nem látta a mobilt a kezemben.
Elraktam, majd kikérezkedtem a mosdóba.
Az óra egyre lassabban telt, ahogy visszaültem a helyemre.
Mikor vége lett az előadásnak, elindultam haza.
Nagyon elfáradtam aznap, így az első dolgom volt bemenni a boltba, és venni valami ennivalót magamnak.
Hazaértem az albérletbe, rögtön elpakoltam azokat a cuccokat amik holnapra kellenek, és feltettem a tésztának a vizet.
Felhívtam Ramit, hogy miújság van vele, de valamiért nem vette fel a telefont. Nem is írt semmi üzenetet, mintha eltűnt volna.
Furcsálltam, hogy nem reagál ezekre, hiszen állandóan ír, és hív engem.
Úgy voltam vele ha akar, akkor majd keres.
Megfőztem a vacsorám, majd miután megettem elmentem fürdeni, és lepihentem.
Az ágyban még telefonoztam, és azon járt az agyam, hogy Rami semmire nem válaszolt. Még arra se amit írtam! Fogtam, és hagytam a fenébe. Nem foglalkoztam vele.