« Million Reasons » Befejezett

29.

Persze Harry annyira megijedt Oliver szentbeszédétől, hogy hozzám sem nyúlt többet. Még csak smárolni sem volt hajlandó, ettől egyre frusztráltabb vagyok. Biztos még magyarázott akkor is neki, amikor elmentek kötés cserére. Nem elég, hogy még itthon is feküdnöm kell! Egyetlen fény az életemben, legalább a kicsi lány minden nap jön. De őt is csak pár percre engedik. Emma és Jack még itt vannak és nagy egyetértésben az Angyallal készülnek valamire csak nekem senki nem mond semmit. Komolyan míg nincs itt senki, titokban fel fogok kelni. Hátha nem bukok le, de amilyen szerencsém van biztos akkor vetődik erre valaki.

- Héj valaki? Unatkozom! Ha nem jön senki felkelek! - ordibálom a nyitott ajtón, végre meg is jelenek a zöld szemek, a tulajdonosukkal együtt.

- Két perce sem vagy egyedül! Miért nem játszol magaddal kicsit, akkor nem unatkoznál ennyire! - mászik fel négykézláb az ágyra. De megint csak egy puszit kapok.

- Nem már Harold, játssz velem te inkább! Legalább a nyelved dugd át kicsit, annyira hiányzik! - fogom könyörgőre, sírni tudnék kínomban. A könnyek már amúgy is gyűlnek a szememben. Végre közel adja az ajkait, magamra rántva a fogaimmal tépem marcangolom a száját. Nyelve végre a számba siklik, megkergeti az enyémet. Egyre panaszosabban nyüszítek és vergődök alatta. Óvatosan fogja meg a fejemet és túr a hajamba. Én kevésbé vagyok óvatos, már nagyon kívánom. Csípőmet mozgatva nem győzőm a tudtára adni. Rövidke csók után vigyorogva válik el a számtól, korántsem tetszik. Egyáltalán nem!

- Ma lesz egy kis meglepetésem! Ideje öltözni, kicsit felkelhetsz. - mászik le rólam. Hiába kapok utána már itt sincs.

- Mi az, elmondod? - kérdezem még mindig behunyt szemekkel.

- Nem! Akkor oda a meglepetés! Gyere segítek felöltözni. - duzzogva nyitom ki a szemem. Itt akarok maradni az ágyban vele és végre egy hatalmasat szeretkezni. De azért rettentően kíváncsi is vagyok mit eszelt ki! Mi a meglepetés.

- Odaadod a telefonod? - kérdezi, meg is lepődőm. Neki is van akkor miért kell az enyém?

- Ott van a szekrényen, de hol a tiéd? - kérdezek vissza, közben már el is indul a készülék felé.

- Hát az kicsit megsérült! De nem is kell. - mondja, rám sem néz közben.

- És ugyan mitől sérült meg? - közben látom valamit nagyon nyomkod a készüléken.

- A faltól. - mutatja is a helyet vigyorogva. - Amikor Jack fejet mosott, szóval aznap pont el akartam menni itthonról. És mikor megérkezett értem a.... tudod szóval ő, akkor falhoz csaptam. - figyelmesen hallgatom. Erről még nem beszélt sosem és nem mondta el, hogy mi történt végül. Mondjuk annyira nem is voltam kíváncsi rá. A lényeg, hogy már nincs képben a srác.

- Aztán a házból is kidobtam. - nagyot nyelve néz rám.

- Mit, a darabokba tört iphone-t? - nézek rá értetlenül, ha egyszer összetörte akkor minek dobta ki a házból? De lehet, hogy csak az agyamra ment a szex hiány, bár ez biztosabb mindennél.

- Nem, a srácot! Mivel telefonon elhajtottam, úgy gondolta bejöhet az otthonunkba. Ezért hát kihajítottam! Amúgy sem voltam jó hangulatban. De az, hogy be mert jönni a házunkba az nagyon felidegesített.

- Áhá, már értem. És most mit csinálsz a telefonommal? - kérdezem kíváncsian, még a szemeimet is meresztgetem közben. De nem látok rá a kijelzőre, legnagyobb bánatomra.