A vak védelmező |Befejezett|

A bejelentés

Átlagosan teltek a mindennapok. Elkezdődött az iskola. A McCall falka össze tartóbb mint valaha. Jackson embereket ölt a tudta nélkül. És ne feledkezzünk meg a farkasról aki évek óta mászkál az erdőbe. Vagy Gerard Argentről aki vadászik rá ugyanis azt hiszi vérfarkas. Nos igaza van de ő ezt nem tudhatja. Ugyan nála volt a bestiárium de abba semmit nem írtak a védelmező farkasokról. Pedig sokat tudnának róluk írni ha ismernék a fajtáját ám ezeket a farkasokat nem lehet megfélemlíteni vagy megvesztegetni. Ők hűségesek a társaikhoz és semmiért se árulnák el őket. Na de vissza térve most épp egy hétfő reggel van. A suli elkezdődött és néhány óra múlva véget is ért. A sherriff kint várt az iskola elött a fiára, hogy beszéljenek.
Stilinski Sherriff
A fiamra vártam az iskolánál. Egy kevés várakozás után meg is láttam és ő is észre vett. Scott is jött vele, de talán így jobb is legalább nem kell sokszor elmondani.
-Mi a baj apa? -hallottam meg a fiam hangját amikor ide ért
-Arra gondoltam esetleg segíthetnétek a rendőrségnek.
-Mi? -értetlenkedett Scott
-Igen, az egész falka
-Mi a gond apa? -hallottam meg a fiam kissé aggódó hangját.
-Ne ijedj meg nincs gond csak a hivatalba már elég sok bejelentés érkezett egy furcsán viselkedő farkas miatt. Igazából már a farkasnál nem stimmel a dolog de ez nem lényeges. Csak azt szeretném ha senkinek nem esne baja. Így arra gondoltam a falka megpróbálhatná megtalálni nehogy ártson bárkinek is.
-Hogy érted, hogy furcsa? -kérdezte meg Stiles
-Hát nem olyan mint egy, igazi farkas, nem támad meg senkit inkább bújkál.
-Merre felé látták? -kérdezte meg az igaz alfa
-Nem messze Derekék házától. Eggyesek szerint fülel.
-Elintézzük! -vágta rá Stiles
Stiles
Mikor apám elmondta mi a gond rögtön szóltunk a falkának. Elmentük mindenkiért. Nem sokkal késöbb az erdőbe voltunk Allison hozott nyugtató lövedéket is biztos ami biztos de reméljük nem lesz rá szükség.
Scott
Miután össze gyűltünk el is indultunk. Nem kellett sok idő mire meghallottunk egy hangot. Így közelebb mentünk. Gerard volt az aki épp egy farkast próbált lelőni.
Emma
Egy öreg ember akart lelőni. Már nem elösszőr próbálta meg de ez más volt. Úgy éreztem nem tudok elmenekülni. Csak csipogást hallottam. Ilyennel utoljára néhány éve találkoztam. Kate Argent előszeretettel használta. Én nem szeretem mert teljesen össze zavar. Nem volt más lehetőségem futottam a vakvilágba. Remélve, hogy a szaglásomat használhatom. Éreztem idegen szagot de úgy gondoltam tuti Gerard emberei. Szóval elindultam a másik irányba. De a csapat követett nem is értem mit akartak. Nem álltam meg futottam ameddig tudtam. Ám az erdő szélén voltam. Sok autó volt az úton így zsákutcába kerültem. Majd megéreztem magam mögül, hogy ott áll legalább 5 velem egykorú ember vagyis inkább természetfeletti. Körbe vettek. A szaguk alapján néhányan féltek így ezt kihasználva feléjük mentem és megharaptam őket. Mind vérfarkasok így hamar meggyógyulnak. Én pedig legalább el tudtam menekülni.

Itt kezdődik Emma Marshal története. Ha valakit érdekel az tartson velem, hogy megtudja azt amire kíváncsi esetleg.