A vak védelmező |Befejezett|

46. rész

Scott
Amikor a rendőrség berontott Emma csak annyit mondott, hogy: vigyázzatok magatokra! Majd el ment. 2 rendőr ott maradt és eloldozott minket a többi pedig követte a barátunkat. Azt ugyan nem értettem miért kell az emberektől megvédeni a falkát de ez az ügy fontos Emmának szóval nekünk is így majd lesz valahogy. Azt viszont elhatároztuk, hogy amint a rendőrök elmennek mi elmegyünk a címre amit Emma mondott. Én személy szerint kíváncsi vagyok ki lehet az aki ott vár minket.
Stiles
Dühös voltam Emmára amiért megkötözött minket de tudtam, hogy ezzel a sajátjait védi. Viszont a harag mellett aggódtam is érte. Olyan nekünk mint egy őrangyal elvégre minden bajból ő húzott ki minket. Még az apja ellen is harcolt csak, hogy ne mi legyünk bajba és többször le is bökték egy ággal. Ez mégse tartotta vissza ugyanis mindig felállt és harcolt tovább. Én ezt nem tudtam volna megtenni szóval nagyon tisztelem őt. És nem sokkal késöbb végre a rendőrök is elhúztak szóval mi indultunk is volna viszont nem jutottunk messze mert néhány méterrel a ház elött körbe vett minket Alonzó és falkája. Egyszerűen elhúrcoltak minket mi pedig bár farkasok vagyunk annyit tehettünk, hogy kiabálunk hátha a védelmező falka egy tagja meghallja. De erre kicsi esély volt mivel ők most költöznek vagy menekülnek vagy nem is tudom.
Emma
Most járhatok az iskolánál. Naggyából 1 órája futok. Mivel a rendőrök gyalog vannak arra az ötletre jutottam, hogy elkötök egy motort. Találtam is egy motort viszont mielött elindulhattam volna meghallottam a falkát szóval hallgatózni kezdtem. Aztán meghallottam azt a hangot amiről el feledkeztem, hogy át kéne adni a védelmezőknek, Alonzó hangját. Hamar össze raktam a képet, hogy elrabolja őket esetleg meg is öli szóval minél elöbb le kell ráznom a rendőröket és megmenteni őket.
Stiles
Ez az alak elrángatott minket egy olyan helyre ami valószínűleg régen egy börtön volt mert van itt egy nagy cella is. Nos mi épp ebbe a cellába kerültünk hátrakötött kézzel. A farkasok pedig láncot kaptak. Lydia száját pedig beragasztották vagyis tudnak mindent. Pedig ők nem is védelmezők.
-Mit akar tőlünk? -tette fel a kérdést kissé dühösen az apám
-Töletek, ugyan mit akarnék? Nekem az alfa kell aki véd titeket. És mivel titeket véd ti vagytok a tökéletes csali. -meséli bájos hanggal az elrablónk
-Emma! Vagyis ez egy csapda! Mégis mit akar tőle?! -kiabál Scott
-A halálba küldeni. Azt akarom, hogy szenvedjen! A fiam nem szenvedett de ő fog. Ez ellen ti se tehettek semmit megkötözve.
-Te rohadék! -kiabálok rá végül de ő nem is törődik vele.
-Már jön is! Ez jó játék lesz. -húzza visszataszító mosolyra száját.
Scott
Amikor meghallottam a tervet ideges lettem. Majd meghallottam Emma hangját ekkor már féltem is, hogy mi lesz vele. Naggyából egy percen belül már elöttünk állt, hogy kiszabadítson minket.
-Ne! Tünj el! Ez egy csapda! -kiabáltam rá. A következő viszont amit láttam, hogy egyszerűen össze esik. Amikor ez megtörtént megláttam mögötte Alonzót egy tűvel a kezében. Vagyis elkábította őt valamivel. Ezután őt is megbilincselte és elment. Mi pedig oda kúsztunk Emmához. Olyan sebezhetőnek tűnt így, hogy el van kábítva pedig igenis nagy veszélyt jelent amikor magánál van.

Eltelt tíz perc. Emma végre kezdi nyitogatni a szemét. Hatalmas kő esett le a szívemről. Azt hittem megölte bár akkor nem mondta volna, hogy szenvedni fog. Egyszerűen rettegtem mi lesz vele. Na meg persze velünk.
Emma
Amikor magamhoz tértem a fejem csak úgy hasogatott. A kezeimet pedig nem tudtam oda tenni mivel meg voltam kötve. Amikor kinyitottam a szemem az egész falka felettem volt. Aggódtak de ők is meg voltak kötve. Majd aztán vissza tért Alonzó.
Scott
Amikor Emma magához tért megérkezett az a féreg aki elkábította. Nagyon dühösek voltunk a falkával mert nem tudjuk mit adott be neki de az nagyon durván kiütötte szegényt.
-Mit akarsz tőlük? -hallottam meg Emma hangját aki mostanra már állt. Bár attól messze volt.
-Semmit végig nézik a halálod és mehetnek is a kis védenceid. -mondja az öregember
Emma
Alonzó megakar ölni ez nem újdonság viszont a barátaimnak végig kell nézniük. Ez azért bosszant.
-Legutóbb is legyőztelek. Ahogy a falkádat is kéznélkül.
-De akkor nem volt a szervezetedbe nyugtató most viszont van és még 3 percig hatásos is.
-És gondolod ez a 3 perc megment? Ha vége utána is legyőzhetlek teljes erővel. -mondam a szavakat miközben elkezdtem kiszabadítani a kezem. Sikerrel is jártam de a nyugtató miatt nem mentem volna sokra még. Viszont már csak 1 perc volt hátra.
-Nem győzhetsz. Ezúttal nem. Megfizetsz azért, hogy hagytad meghalni a fiam. Ő nem szenvedett de te fogsz. -mondta ki majd belém szúrt mégegy tűt. Ezúttal nem ájultam el rögtön mert még hallottam Alonzót.
-Ne aggódj ez az utolsó tű ezután csak rosszabb lesz. Sok szenvedés vár még rád amit a barátaidnak végig kell nézniük. -hallottam egyre távolabbról ezt a mondatot.
Melissa
Emma éppen csak magához tért amikor újabb adagot kapott. Ha ez így megy tovább túladagolás lesz amiből akár infarktust is kaphat. Ezt pedig senki sem akarná. Mi viszont nem segíthettünk rajta az idősebb Dunbarral mert még mindig meg vagyunk kötözve. Nem tehettünk mást mint végig nézni, hogy megint eldől mint egy kártya vár. Viszont azt nézve, hogy nem ájult el egyből arra következtetnék, hogy vagy gyengébb szert kapott vagy kevesebbet.