A száguldó cirkusz porondra lép

Natalie-Daniel

  Natalie Wood vagyok 23 éves ès jelentem sikeresen felvettek az egyetemre! Anyámèknak nem nagyon tetszett a hír hogy egy kicsit arrébb költözök Európába de egyszerűen annyira elvágytam már más helyre, távol ettől a családi lègkörtől (ami borzalmas), úgy hogy így jött Monaco.
  Ami a családomat illeti nem a gazdagok körèben voltunk híresek de az átlagnál kicsit több pènzünk volt a szüleimnek köszönhetően. Anyám egy befojásos ügyvèd, apám meg valami híres cègnèl dolgozik ugyhogy nem is vártam más reakciót mikor bejelentettem hogy az egyetemen Mèdia ès komunikácios szakot fogok tanulni, valamit a fotozás sem áll tőlem messze.
  Persze hogy mind a ketten valami jól fizető jogász szakmát akartak nekem, de megmondom őszintén mostmár telibe leszarom.  Szóval most itt vagyok a a csillogást megtestesítő Monacoba egy gyönyörű házban.

A kezdetekben..

  Szinte rögtön találtam magamnak egy kis kávézóba munkát ahol tudok dolgozni az egyetem mellett.

-Szia Drágám! -
Marta a kávézó tulajdonosa már nagyban benne van a nyugdíjas éveiben.

-Jó napot!-
A konyhapulthoz sétálok és felveszem a kék kötényt amit tegnap kaptam Irisztol az egyik itt dolgozótól.

-Nézd Nat! Már jön is az első vendèged!
Szerintem Irisz jobban izgul mint én, mondjuk nem csodálom különös személyisége van.

-Hello! Egy nagy adag tejes kávét kérnék köszönöm. - hajol rá a pultra a férfi.

-Jégkocka mehet? -Kérdezem miközben hajolok a pohérért.

-Igen. - Mosolyog rám teli fogsorral miközben felnèzett a telojabol.

-Egyèbkènt Daniel Riccardo. -szólal meg hosszas csend után.

-Natalie.

-Tessèk a jegeskávèd telimosolyos kapitány.

-Telimosolyos kapitány komolyan jobbat nem lehetett volna? -kèrdi mosolyogva miközben elveszi a kávéját es leüll egy hozzám közel eső asztalhoz.

Lassan 2 óraja itt van és folyamatosan bámul..
Komolyan jobb dolga nincs??

Egy poharat törölgetve odamentem hozzá kideríteni hogy mi a halál hajáèrt bámul...

-Szeretnèl másvalamit kèrni?

-Esetleg a számod! - mondja kacér mosollyal az arcán.

-Sajnálom azzal ma nem szolgálhatok -letört fejem láttán kicsit mintha vissza vett volna a mosolyából.

-Naaa akkor csak 10 percet ülj le- szerintem ne számítsunk arra hogy feladja.

-Nem hiszem hogy Marta jó szemmel nèznè..

-Martat majd èn intèzem régóta ismerem már.

-Hát ha te mondod.- kicsit vonakodva de leültem.

Rengeteget megtudtam róla, mint például hogy autó versenyző az f1- ben
ès hogy szinte állandóan mosolyog.
Az elejèn éreztem hogy akcentusa van szóval mint kiderült Ausztrál ès nagyon várja már a hazai pályát.
-Ahhoz kèpest hogy híres nem szállt el magátol. -gondolom magamba miközben arrol beszèl hogy miért van most Monacoba.

-Te is eljöhetnèl egyszer megnèzni egy itteni futamunkat. -vált tèmát

-Itt Monacoba?-Kèrdezem mivel nem biztos hogy bírná a pènztárcám a külföldi utat.

- Akár. - válaszolja mosollyal az arcán

- Megnèzhetnèm telimosolykapitány egyik futamát? Ki nem hagynám! - A kezdetleges bizonytalanságom valahova elment nyaralni szerintem..

-Akkor kènytelen vagy megadni a számod..- mondja azzal a tipik  győztes mosolyával.

Igy kezdődött a történetünk Daniel Riccardoval az f1 versenyzővel aliasz telimosolykapitánnyal!