A száguldó cirkusz porondra lép

8.rész - A monacói nagydíj

Lizzy szemszöge:

  Életemben még sosem voltam ennyire rosszul. A pasimmal szakítottunk, terhes vagyok, és még az is kiderült hogy Lando a tesóm. Fenomenális.
  Napok óta nem ettem. Tudom nem tesz jót a babának, azonban egyszerűen képtelen vagyok rá.
  Mindeközben édesanyámmal is összevesztem. Nem tudom elhinni hogy eltitkolta az édesapám.
  Jelenleg Monacóban húzom meg magam. Az eset óta képtelen vagyok kimenni abból a lakásból, ahova menekültem. Ez nem mást mint Charles lakása.
  Amióta itt vagyok, szegény sokszor nincs is itt, mivel minél többet egyedül akarok lenni.

-Szia Lizzy! - jött be hozzám a szobába Celeste és Charles.

-Sziasztok! - próbáltam egy olyan külsőt mutatni, ami talán azt jelzi hogy van valami életkedvem.

-Hogy vagytok? - kérdezte Celeste a babámra és rám utalva.

-Szépen növöget. Hamarosan kell mennünk az orvoshoz. - simogattam meg a pocakom.

-Remélem fiú lesz! - viccelődött Charles. - Akkor rólam fogod elnevezni.

-Isten ments! - jött be a lakásba Lando is. Most kivételesen nem jött vele Flora.

-Bátyám! - álltam fel hozzá és öleltem át szorosan, mivel tudtam hogy ide jött hozzám, Bristolból.

-A gyereknek én leszek a keresztapja. - viccelődött Lando.

-Szerintem ehhez Georgenak is lesz pár szava. Végülis, ő is az apja. - mondta Celeste, majd kiakadtam.

-Hogy lenne már? El akarta vetetni. - pattantam fel.

-Szerintem ennünk kéne! - vettete fel a zseniális ötletét Lando.

-Én pizzát kérek! - mosolygott Charles, mint egy kisgyerek.

-Szerintem én nem eszek! - jelentettem ki. Éhes vagyok, de a történtek után nincs kedvem enni.

-Lizzy, eszel! - jött oda hozzám a bátyám. Már szinte olyan vagyok mint egy élő halott,mivel már járni sem tudok egyedül. - Gyere szépen. Egy kicsit most enni fogsz. Gondolj a fiadra.

-Honnan tudod hogy fiú lesz? - kérdezte Charles.

-Én biztos vagyok benne. Ő lesz a kicsi Lando Norris. - mosolygott a bátyám.

-Nos, ha tényleg fiú lesz, Landonak fogom elnevezni. - jelentettem ki. Szinte biztos voltam benne hogy lány lesz.

-Oké, akkor ezt most leírom egy lapra, és aláírod. - vett elő egy papírt Lando.

  Celeste és Charles egymás mellett figyelte az eseményeket. Miközben aláírtam, ránéztem Charles-ra, egy biztosításra várva. Ekkor Celeste derekára vezette kezeit, majd mikor meg látott engem, gyorsan elvette őket onnan.

-Jéjj!! - ordított fel Lando örömében. - Lando Russell, nem is hangzik rosszul.

-Norris! - szólt közbe Charles.

-Így van. Az én családnevemet fogja örökölni. - fejeztem be a mondani valót.

-Szerintem rendeljünk valamit! - vetette fel ötletet Celeste.

-Mekizünk! Annak Lizzy úgyse fog tudni ellenállni. - mondta Lando. Alig tudom két hete hogy a tesóm, azonban mégis jobban ismer mint bárki más.

-Ahh, legyen. - engedtem meg.

-Igeen! - szinte ugrott a nyakamba Lando. Azonban ezt a cselekvést, a gyenge szervezetem nehezen viselte.

-Lando, össze szakadok! - toltam el magamtól.

-Szerintem menjünk játszani! - vetette fel az ötletét Charles. - Addig ti el lesztek Celestével.