I screwed up-Befejezett

\Tizenhatodik rész | Utálni akarlak/

2020. November 12.

Afrodité szemszögéből

   A fiúk hangosan ünnepeltek az öltözőbe. Engem is berángattak és videóztunk, énekeltünk. Mikor kiléptem, viszont neki mentem valakinek. Ismerős illatot éreztem és felnéztem. Brúnó..

-Bocsi.-Próbáltam el menni, de mikor elfordultam két kezet éreztem mag a derekamon.

-Gratulálok a fiúknak..-Súgta a fülembe. Pár pillanattal később egy puszit nyomott az arcomra.

-Brúnó..-Olyan halk voltam, hogy én is alig hallottam.

-Visszajöttél...-Kicsit arrébb húzott. A falnak nyomott.

-El kellett szöktetnem a fiúkat.

   Nem mondott semmit, csak még közelebb jött. Mindketten megakartunk szólalni, de egyikünknek sem ment. Egyszerre nyúltunk egymás arcához és húztuk a másikat egy csókra.

-Miért nem tudlak utálni?-Suttogtam az ajkaira.-Annyira utálni akarlak.

-Utálj..Kérlek, mond, hogy utálsz. El akarlak felejteni.-Mondta ugyan olyan halkan, mint én.

-Nem tudlak utálni.-Estünk egymás ajkainak ismét. Valahogy ölében kötöttem ki, egyik kezével derekamnál fogott, másikkal fenekem alatt. Én nyakába kapaszkodtam és hajába túrtam. Mikor kicsit meghúztam, számba morgott. Elmosolyodtam, de valami megszakított minket. Vagyis inkább valakik.

-KICSI! HOL VAGY?-Kiabálta több hang is. Egyből letett engem. 

   Se szó- se beszéd, elsétáltunk két külön irányba. Én beléptem a fiúkhoz. Dominik kezében egy feles volt, mielőtt megitta volna elvettem tőle. Egyből lehúztam. 

-Az szép!-Nevetett Dzsudzsák. 

-Gyönyörű.-Tettem le a poharat és visszakapcsoltam a telefonomat.-Ez még szebb. Huszonhat nem fogadott hívás, Százhatvan értesítés.

    Két órát töltöttünk még ott. Addigra teljesen kiment belőlem az egy feles hatása. Anyáék felé vettem az irányt. Az igazi, saját ágyamban akarok aludni. Miután mindent elmeséltem nekik, felmentem. Hosszú zuhany után ágyba is dőltem. 

   Reggel kávéval és zuhannyal kezdtem. Laptopommal ültem a konyha sziget előtt és a tegnapi emailekre válaszoltam. Közben anyáék is lejöttek. Nocét megetettem és folytattam a munkát. Ebéd előtt a nappaliban ültem, gitárommal a kezemben. Énekelni akartam. Beindítottam egy alapot, gitár nélkül énekelni kezdtem. Dér Heni dalait mindig imádtam, tőle énekeltem az Ébresztőt. Mikor abbahagytam, megfordultam. Anya videózott és pont leállítottam.

-Nagyon hasonlít a hangod Heniére.-Jegyezte meg miközben telefonját nyomogatta. 

-Csak nyolcvanszor hamisabb.-Telefonommal és gitárommal mentem fel.  Csippanásra lettem figyelmes.

szoboszlai-némethzsanett: Megemlítette magát egy bejegyzésnél.

   Egyből megnyitottam. Az egész éneklésem benne volt. 

-ANYA!-Kiabáltam le, ő hangosan nevetett.

. . . . . . . . . . . . . .